Késhet a kései jóvátétel

Mint arról tegnap beszámoltunk, nem írta alá az osztrák zsidóság vezetője az árjásításról szóló megállapodást, mivel az csak az állami kézben levő ingatlanokra vonatkozna. Nem az osztrák zsidó hitközség elnökének, Ariel Muzicantnak a vonakodása az, ami késleltetheti a magyarországi károsultak kárpótlásának elkezdését, mert az a törvény csak az árjásításokra vonatkozik, ami honfitársainkat nem érinti -- reagált lapunknak Seszler György, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány irodavezető-helyettese.
A kényszermunkások ügyében ellenben Ausztria csak azután kezdi meg a kifizetéseket, hogy az egyezséget aláíró hat kelet-közép-európai ország -- hazánkon kívül Cseh- és Lengyelország, Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország -- visszavonja az osztrák vállalatok elleni bírósági kereseteit. A magyarok így hiába álltak el a perektől, kétséges lehet a márciusi kártérítés, mivel a többi országból még vannak érvényes keresetek -- fogalmazott Seszler. Az irodavezető-helyettes elmondta még, hogy az erre a célra létrehozott kárpótlási alap több mint 90 százalékát már feltöltötték. Mint ismeretes, a mintegy hatezer magyar igénylő többsége a legmagasabb, 105 ezer schillinges összegre jogosult.