A BM által szervezett két hatpárti egyeztetés után került az Országgyűlés elé az a négy törvényjavaslat, amelyek mindegyikének elfogadásához szükség van az ellenzék szavazataira. Az egyeztetések során egyik párt sem jelezte, hogy koncepcionális kifogásai lennének a tervezettel szemben, ám kisebb korrekciók a parlamenti vita során még elképzelhetőek -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Felkai László, a tárca közigazgatási államtitkára. Mint mondta, a jogszabályok legkésőbb 2002. január 1-jével hatályba lépnek, ezzel Magyarország ezen a területen eleget tesz a jogharmonizációs követelményeknek.
A csomagban három jogszabály-módosítás mellett szerepel egy új törvény tervezete is. Ez utóbbi a hét évvel ezelőtti idegenrendészeti törvényt felváltó jogszabály a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról. Egyik legfontosabb újdonsága az úgynevezett felelősségi szabályok kiterjesztése: az illegálisan érkező külföldieket szállító vállalatok mindegyike saját költségén lenne kénytelen hazaszállítani az általa Magyarországra hozott személyeket.
Ez a rendelkezés most csak a légi forgalomban él. Ugyanakkor új típusú bírságok fenyegetnék azokat, akik munkát adnak az illegálisan itt tartózkodó személyeknek.
A jelenleg tartózkodás célja alapján adható több mint tízféle vízum helyébe a négy, tartózkodási időtől függő, egységes EU-vízumtípus lépne. A bevándorlási engedélyt felváltaná a letelepedési, mely ötévi, megszakítás nélküli jogszerű magyarországi tartózkodás után lesz kérelmezhető. Újdonság, hogy a Magyarországon szabálysértést elkövető külföldiek, ha nem fizetik meg a kiszabott bírságot, kétéves időtartamra kitilthatóak lennének hazánkból. Abban az esetben, ha külföldi elzárással is büntethető szabálysértést követ el, az ügy elbírálásáig akár útlevelét is bevonhatnák a magyar hatóságok.
A BM módosítani javasolja a határőrizeti törvényt. A változások döntően az EU-tagságunk utáni időszakra vonatkozóan rögzítik az unió külső határai és a belső, tagállamok közötti határok közötti különbségeket. Ezen módosítások értelemszerűen csatlakozásunk időpontjával együtt lépnek életbe.
A magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása értelmében a határon túli magyarok könnyebben szerezhetik meg az állampolgárságot. A hatályos törvény szerint erre ugyanis külföldön élő személynek nincs lehetősége, míg a javaslat felhatalmazná a köztársasági elnököt, hogy méltányosságból kérelemre e feltételtől eltekintsen. "A csalárd módon megszerzett magyar állampolgárság gyakorlatilag nem volt visszavonható, mert a hatályos törvény csak a külföldön élő személy esetében engedi az állampolgárság visszavonását" -- szögezi le a javaslat indoklása. A jövőben ezt az elemet elhagynák a visszavonás feltételei közül, a csalással szerzett állampolgárságot az itt élők is elveszíthetik, még akkor is, ha ezzel hontalanná válnak. A tervezet lehetőséget teremtene ugyanakkor azoknak a magyar állampolgárságukról önként lemondott személyeknek a visszafogadására, akik annak ellenére nem szereztek külföldi állampolgárságot, hogy ezt számukra valamely államban kilátásba helyezték.
Egyszerűbbé és gyorsabbá válhat azon személyek kiutasítása, akiknek menekült- vagy menedékeskérelmét a hatóságok elutasították a menedékjogról szóló törvény módosításával. Míg a kiutasítás jelenleg egy a kérelem elbírálását követő későbbi idegenrendészeti eljárásban történik, addig a jövőben az érintettet a kérelmet elbíráló menekültügyi hatóság utasíthatja ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.