A 2000. évi összes eljárást tekintve a nyomdai beszerzések súlya az eljárások számát tekintve 2,57, értékben pedig 1,48 százalék volt. Ebből következően ezekben az eljárásokban az összes átlagához képest lényegesen alacsonyabb összegek elbírálása történt meg. A 87 eredményes tender átlagos értéke 86 millió forint volt, míg 2000-ben az összes közbeszerzésnél 143 millió.
A Magyar Közbeszerzési Hírbörze adatai szerint a nyomdaipari ajánlatokat 51 szervezet kérte (az összes ajánlatkérő 5,65 százaléka), átlagosan tehát 1,84-ot. Egy ajánlatot 36 szervezet kért, a maradék 15 pedig 43-at, azaz átlagosan 3,9-et. Az egy ajánlatkérőre jutó átlagos meghirdetett közbeszerzési érték 133 millió (negyede az összes tavalyi eljárás átlagának), a több eljárásban érintetteknél 441 millió forint (az összes eljárás átlagának a fele) volt.
Az előző két tényező eredőjeként -- derül ki az elemzésből -- ezen a területen viszonylag sok ajánlatkérő aránylag kevés számban kiírt tenderen eljárásonként nagyon alacsony összegű eredményt hirdetett.
A legtöbb ajánlatot (20) a Nemzeti Szakképzési Intézet kérte. Második (6) a Magyar Turizmus Rt., harmadik az Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) és az OEP (4-4) volt. Az ajánlatkérések értékét tekintve az MKGI az első, második a Pénzügyminisztérium és a harmadik a Nemzeti Szakképzési Intézet. Az első három ajánlatkérő 25 eljárást indított, és közel 4,5619 milliárd forint értékű megrendelést adhatott ki az eredményesen zárult eljárásaiban (átlagosan 1,52 milliárd forintot). Jól mutatja a jelentős koncentrációt -- állapítja meg az elemzés --, hogy az érték szerinti első három ajánlatkérő a teljes összeg több mint kétharmadát (67,1 százalék) "jegyzi", míg ugyanez az arány az eljárások számát tekintve csak 17,1 azázalék.
Az eljárások darabszám szerinti kétharmadát (69,1 százalék) költségvetési szerv, közel negyedét (22,3 százalék) állami tulajdonú gazdasági társaság kérte. Az értéket tekintve a költségvetési szervek a teljes összeg több mint négyötödére (84,5 százalék) kértek ajánlatot, a többi szervezet, csoport a darabszámhoz képest mélyen "alulrepreztentált".
A nyomdaipar területén tavaly lefolytatott közbeszerzések közel kétharmada (58,5 százalék) volt nyílt eljárás. Ezekben az összesített értéknek viszont csak a harmadáról (32,5 százalék) döntöttek. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya darabszám szerint 30,9, érték szerint 27,0 azázalék. A hat (6,4 százalék) tárgyalásos eljárásban a közbeszerzésék értéket tekintve 40,1 százalékáról határoztak.
A 78 tavalyi nyertesből 51 egyszer, 27 szervezet többször (átlagosan 1,59-szor) győzött. Az átlagosan elnyert érték 87 millió, a többszörös nyertesek esetében 229 millió forint volt. Az ajánlatkérőkhöz hasonlóan a nyerteseknél is jelentős a koncentráció: viszonylag kisszámú szervezet nyert aránylag nagyobb összegeket. A 2000. évi nyertesek listájának első három helyezettje 14 tenderen 3,6429 milliárd forint értékú megbízást kapott (a teljes érték 53,6 százalékát). Az első tíz 53 tenderrel, 5,2993 milliárd forint összegű megbízást nyert (a teljes érték 78 százalékát).
Az érdekesség kedvéért az elemzés kitér a vesztesekre is. Ezen a listán 112 szervezet szerepel (közülük többen a nyertes oldalon is felbukkantak). Ha az eredményesnek hirdetett eljárásokban eldöntött közbeszerzési értéket a vesztesek számával korrigálva összegzik az "átlagos veszteséget" -- derül ki a Magyar Közbeszerzési Hírbörze elemzéséből --, akkor az így számított összeg szerinti legnagyobb vesztes a Pátria Nyomda Rt.