Önjáró orosz titkosszolgálatok

Az orosz érdekek szempontjából kiemelten fontosak a visegrádi országok, ezek területén a közeli EU-csatlakozás miatt az orosz vállalatoknak érdekükben áll befektetni -- szögezi le az orosz kül- és védelmi politikai tanács több évvel ezelőtt készült jelentése. Mint Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő a Világgazdaságnak elmondta, a később nyilvánosságra került dokumentum -- akárcsak a nyíltan hangoztatott politikai állásfoglalások is -- azt támasztják alá, hogy Oroszország nem akarja nehezíteni az EU-tagjelölt országok csatlakozását, hanem éppen profitálni kíván belőle.
Tény ugyanakkor: Oroszország a NATO-bővítést ellenezte -- tette hozzá Sz. Bíró Zoltán. Az Egyesült Államokkal erről folytatott titkos tárgyalások amerikai kiszivárogtatása után válaszul meghirdették, hogy "el kell érni" mind a tag-, mind a tagjelölt országok elitjének a csatlakozást ellenző részét, és elő kell segíteni, hogy a csatlakozás szükségességét elbizonytalanító vita alakuljon ki.
A Világgazdaság információi szerint az orosz titkosszolgálatok feltűntek azon korábbi szlovák akciók hátterében, melyek a Meciar kormányzat idején Magyarország ellen irányultak. A szlovák rendőrség jelenleg is nyomozást folytat 15 olyan konspirációs ügy miatt, melyekkel az Ivan Lexa vezette korábbi szlovák hírszerzés Magyarország mellett Lengyel- és Csehország európai és észak-atlanti integrációját is megpróbálta ellehetetleníteni.
Valószínűleg sosem lehet majd egyértelműen kizárni, de bizonyítani sem, hogy a zámolyi romák kivándorlása mögött valamiféle titkosszolgálat állna -- jelentette ki lapunknak több katonapolitikai és nemzetbiztonsági szakértő. Az orosz szolgálatok nyugati szemmel nézve sokkal nagyobb "önmozgással" rendelkeznek, azaz képesek az állami érdekektől függetlenül is egyes műveletekre. Előfordulhat az is, hogy reakcióik bizonyos helyzetekben -- korábbi beidegződésekből adódóan -- reflexszerűen eltérnek a jelenlegi politikai vezetés irányvonalától.
Vlagyimir Putyin kétségkívül most is kénytelen belső politikai harcot vívni a katonai, illetve titkosszolgálati szféra jelenlegi, illetve már a gazdasági életbe távozott szereplőivel, akik a Nyugattal való együttműködést nem szívesen vállalják fel -- jelentette ki Sz. Bíró Zoltán is.
Nem azzal van a baj, ha Magyarországon orosz befektetők kötnek üzleteket, ha az országba orosz tőke áramlik, hanem azzal, ha annak forrása, legális volta nem tisztázható -- jelentette ki több kormányzati politikus a Gazprom-ügy kapcsán. Az aggodalmat alátámaszthatja, hogy -- mint Sz. Bíró Zoltán elmondta -- a legszerényebb becslések szerint is mintegy 150 milliárd dollárra tehető az elmúlt tíz év alatt az illegális orosz tőkekivitel. A történész szerint azonban -- noha a célországokról sosem készült "statisztika" -- nem valószínű, hogy Magyarország, illetve a régió e tőkekiáramlásnak "áldozata" lenne, a pénz döntő része nyugatabbra került. A GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa, Losoncz Miklós szerint az orosz tőkekivitel, a Nyugat felé fordulás mögött jól felismert piaci, gazdasági szempontokat kell keresni, és nem titkosszolgálati akciókat. Mindemellett valamifajta állami támogatás -- az orosz viszonyokból adódóan -- nem elképzelhetetlen.
Nemzetbiztonsági szakértők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet: egyes cégalapítások mögött meghúzódhatnak titkosszolgálati érdekek is, több olyan vállalkozás is működik már Magyarországon, amelyek tevékenysége -- akár jelentős forgalma ellenére -- igen nehezen értelmezhető gazdasági szempontból.