A CD másik oldala

Az 1998 óta a Szerzői Jogvédő Hivatal utódaként működő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületben a zeneszerző, szövegíró és előadó tagok száma tavaly megközelítette a 800 főt. A nyilvántartásban szereplő zenefelhasználók száma pedig elérte a 43 ezret. A több mint 3000-féle tarifa összesen 3,86 milliárd forint árbevételt eredményezett 2000-ben -- mondta el lapunk kérdésére Kardos Gyula az egyesület képviseletében. Az összeg 40 százalékát mintegy 80 országba, külföldi előadóknak fizették ki. A fennmaradó rész legalább 3500 magyar előadó között oszlik meg. A kezelési költséget a bevételnek megfelelően szabják ki; az egyesület tavaly 22,1, illetve hangfelvételek után 11 százalékos kezelési költséget állapított meg, s az idén -- a növekvő bevételnek köszönhetően -- várhatóan valamivel kedvezőbb lesz ez a költség. A tapasztalatok szerint a fizetési hajlandóság nálunk 2000-ben már a 85 százalékot is elérte, ami Európában jó aránynak számít, s jelzi, hogy a jogdíjterhek nem elviselhetetlenül magasak. A kötelezettek 70 százaléka első felszólítás után fizet.
A hamisítványok tavalyi 20-25 százalékos aránya az idén a 18-20 százalékos tartományba szorulhat vissza, de a Magyar Hanglemezgyártók Szövetsége (Mahasz) illetékesei szerint továbbra is jellemző, hogy az illegális másolatok 10-15 százalékát semmisítik csak meg. A lemezlovasokkal és zenegépek üzemeltetőivel is egyre gyakrabban születik megállapodás. Ugyanakkor, mivel tavaly csökkent a forgalom a hanglemezpiacon, a lemezkiadásból származó bevétel nominálértéken mintegy 10 százalékkal csökkent. Szakemberek szerint a magyarázat kettős: a CD-k irreálisan magas ára és házilagos másolhatósága.
Az előbbihez jelentősen hozzájárul, hogy -- a nyugat-európai gyakorlattal ellentétben -- nálunk nem 10--12, hanem 25 százalék a forgalmi adó kulcsa a hanghordozókra, emellett a kereskedelmi árrés is a 30--44 százalékos tartományba esik a Nyugat-Európában tapasztalt 10--22 százalékkal szemben. Az írható CD megvásárlásakor fizetendő átalánydíj -- amelyet a másolás által megkárosodott szerzők között osztanak ki -- az EU-országokban minden üres lemez után legalább 150 forintnak felel meg, ezért az írható CD-k fogyasztói ára ennek két-háromszorosa. Magyarországon viszont már 200 forintért lehet üres CD-t kapni. Furcsa, hogy miközben minden más adathordozónál növekedtek a kiszabott jogdíjak, az Artisjus az üres CD-k utáni díjat a tavalyihoz hasonlóan az idén is csupán 36 forintban állapítja meg lemezenként (a többiről lásd táblázatunkat).
A hamisítás és illegális zenekereskedelem mostanában egyre inkább a számítógépekhez és az internethez kötődik. Már nem csak arról van szó, hogy a korábban Lengyelországban és Bulgáriában készített törvényellenes másolatoknak a piacok helyett a világhálón próbálnak vásárlókat találni, hanem arról is, hogy az mp3 fájlformátum elterjedésével a zeneszámok a szerzői jogok figyelmen kívül hagyásával adhatók, vehetők és cserélhetők az interneten (VG, 2001. április 6., 9. o.). Hazánk átvette az európai uniós zenepiaci szabályok döntő többségét, és most már -- az EU-országok gyakorlatához hasonlóan -- a Mahasz is a világhálós zeneforgalom ellenőrzésére koncentrál.
Ebben a kérdésben az internetes szolgáltatók és a jogvédők részvételével egy április végi kerekasztal-találkozótól várható a döntés. Mint Musinger Ágnes, a Mahasz ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: a tárgyaláson ők azt javasolják majd, hogy az amerikai mintát vegyük át változtatásokkal. A fejlett országokban vagy jogszabály, vagy magánjogi megállapodás rendezi a kérdést. Az Egyesült Államokban a Digital Millennium Copiright Act az utóbbi utat járja, és bizonyos feltételek teljesítése mellett mentesíti a tartalomszolgáltatót a weboldalán elhelyezett anyag utáni szerzői jogi felelősségre vonás alól. A tengerentúlon minden, a szerződésben részes szolgáltató köteles megjelölni egy ügynökséget, ahová bárki panasszal fordulhat az oldalak tartalmát illetően. Az ügynökség továbbítja a jelzést, s ha a szolgáltató egyetért, akkor törli a vitatott tartalmat, ha viszont megtagadja azt, akkor tudatosan magára vállalja a felelősséget. A magyar javaslat szerint nem lenne kötelező ilyen ügynökséget választani, hiszen így csak a szerződés aláírói élhetnének panasszal. Az igazgatónő elmondása szerint a Mahasz már figyeli a világhálót, így a közeljövőben jó eséllyel megszülető szabályozás e téren is korszerűvé teheti a magyar gyakorlatot.