Még mindig sok a szellemi kalóz

Az amerikai kormányjelentés Magyarországgal foglalkozó része szerint különösen az audiovizuális termékekhez kötődő kalóztevékenység elleni fellépés szigorítására lenne szükség. Becslések szerint tavaly az értékesített videokazetták mintegy 40 százaléka hamisítvány volt, ami 18 millió dolláros kiesést jelentett az ezzel legális keretek között foglalkozó cégeknek. Nem sokkal jobb a helyzet a kábeltelevíziós műsorszolgáltatás terén sem: a fizetős csatornák nézőinek 60 százaléka illegálisan jut hozzá az adáshoz. A zenei kiadók 20 százalékra becslik a kalózfelvételek arányát, míg a szórakoztató szoftvereknél az illegális másolatok aránya eléri a 86 százalékot, állapítja meg a jelentés.
De nem sokkal jobb a helyzet az egyéb szoftverek terén sem: összességében a Magyarországon használt számítógépes programok felét továbbra is jogdíj nélkül használják -- közölte lapunkkal Ormos Zoltán, a Business Software Alliance (BSA) jogásza. Ez a szám jóval kedvezőbb, mint az Ukrajnára és Oroszországra jellemző 90--100 százalék közötti arány, azonban jelentősen elmarad a nyugat-európai országoktól és Japántól, ahol a szoftverek mindössze 33-35, illetve 2-10 százaléka illegális.
Az 1996-os 78 százalékhoz képest jelentős javulás következett be, azonban a tendencia az utóbbi egy-két évben megtorpant. A BSA jogásza szerint ennek az az oka, hogy munkájuk során egyre többen használnak szoftvereket, azonban a felhasználók jelentős része egyelőre nincs tudatában annak, hogy milyen -- büntetőjogi és anyagi -- kockázattal jár, ha bizonytalan eredetű programokkal dolgozik.
A szervezet októberben kezdődött kampányában mintegy hatezer, véletlenszerűen kiválasztott céget szólított fel arra, hogy tegyék lehetővé az általuk használt szoftverek eredetének vizsgálatát. A megkeresésre december 31-ig mintegy kétezer vállalkozás válaszolt, amelyek ellenőrzése már a végéhez közeledik. Az eddigi tapasztalat alapján ezen cégeknél az előzetes várakozásnál kedvezőbb a helyzet. Nincsenek azonban pontos információk arról a négyezer cégről, amelyek válasz nélkül hagyták a BSA megkeresését, ezért az egyesület jogászai vizsgálják annak a lehetőségét, hogy miként lehetne ezeket a vállalatokat is rábírni az együttműködésre.