Az IM törvénymódosító tervezete a korrupcióellenes kormánystratégiához illeszkedik. A tárca a teljes EU-jogharmonizációt 2002-re halasztotta, tekintettel két új irányelvnél tapasztalható előrelépésre. (Az egyik a klasszikus irányelveket szabályozza újra, a másik a közművekre, közszolgáltatókra vonatkozó irányelv újraszabályozása.) Amennyiben azonban ezek 2002 elejére nem születnek meg, úgy a tervek szerint a most hatályos irányelvek figyelembevételével átfogó törvénymódosítást dolgoznak ki.
A tárcánál most elkészült jogszabály-módosító tervezet a közbeszerzések értékelésének és elbírálásának a szabályaira, az üzleti titok és a nyilvánosság viszonyára, a kötelező preferenciális szabályok eltörlésére terjed ki. Az IM a modosítócsomag tervezetét -- ami 19 szakaszt ölel fel -- a múlt csütörtökön küldte meg a tárcáknak és az érdekképviseleteknek. A közigazgatási, illetve szakmai egyeztetés április 26-án fejeződik be, az előterjesztést májusban nyújtják be a kormánynak.
Az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottsága nem kapta meg a tárca első tervezetét, de ígérvénye van a tárcaközi egyeztetés utáni változatra. A bizottság pedig -- korábbi terveinek megfelelően -- elkészíti saját modosítócsomagját is. A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény módosításáról készített 77 pontos szakértői javaslatot a múlt pénteki ülésén vitatták meg. Elfogadott formája a következő, május 4-i ülésükre készül el.
A parlamenti vizsgálóbizottság a tárcánál lényegesen több változtatást javasol. Ezek egy része az EU irányelveivel összefüggő módosítási javaslat. Egyebek között indokolt esetben rövidítenék az ajánlattételi határidő 40 napját, és kártérítést fizettetnének a jogsértést szenvedőknek, amennyiben annak tényét megállapítják. A békéltető eljárás bevezetését azonban idő előttinek ítélte a bizottság.
Az elvi jellegű módosítási javaslatok kiterjednek az eljárás fajtáira, elbírálására, a tárgyalásos eljáráshoz kapcsolódó módosításokra. A bizottsági javaslatcsomag egyebek között foglalkozik az egyik közbeszerzési eljárásról a másikra való áttérés lehetőségével, a kirívóan alacsony ellenszolgáltatással, a "rosszhiszemű jogorvoslati eljárás" fogalmának, valamint a "nyíltan meghirdetett tárgyalásos eljárás" bevezetésével.
Az irányárral kiemelten foglalkozik a bizottság tendertechnikai jellegű módosító javaslatának egyik része. Eszerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban a Közbeszerzési Értesítőben közzétett irányár mellett az általa meghatározott irányárat is közzé kellene tennie. Amennyiben pedig az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő által meghatározott irányár meghaladja az értesítőben az adott beszerzési típusra érvényes irányárat, akkor az ajánlatkérő köteles részletesen indokolni, hogy miért hajlandó a magasabb árat elfogadni.
Az irányárat 10 százalékkal meghaladó ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot -- a vizsgálóbizottság szerint -- az elbírálásnál figyelmen kívül kellene hagyni és érvénytelenné kellene nyilvánítani. Ha pedig ezt az értéket valamennyi ajánlat meghaladja, akkor az eljárást lehetne eredménytelenné nyilvánítani.
Felmerült a közbeszerzési értékhatároknak az EU-ban alkalmazotthoz való közelítése. Az unióban például az építési beruházásokat ötmillió euró, azaz mintegy 1,5 milliárd forint felett kell közbeszerzési eljárás alá vonni, Magyarországon ez az értékhatár jelenleg 36 millió forint. Mint ismeretes, a közbeszerzési értékhatárokat a költségvetési törvény határozza meg. A jelenleg hatályos értékek 2002. december 31-ig érvényesek.
A parlamenti bizottság kezdeményezi azt is, hogy az érvényes ajánlatot tett alkalmas ajánlattevő tekinthessen be a nyertes ajánlatába és a megkötött szerződésbe. Véleményük szerint az ajánlatok tartalma, ami az elbírálás alapját képezi, nem tartozhat az üzleti titok körébe, annak titkos kezeléséhez nem fűződhet méltányolható érdek.
A bizottsági törvénymódosítási javaslat kitér a jogorvoslatra is. A testület egyebek között azt javasolja, hogy a bírság mértéke ne legyen maximált, hanem értékhez igazodó, százalékosan meghatározott nagyságú. (Az IM tervezete is folalkozik a bírsággal, javaslatuk szerint differenciáltabb lenne, és egyes esetekben a jelenlegi bírság minimumösszegének kétszeresét is ki lehetne szabni.) A bizottság indokoltnak tartaná a bírósági tárgyalás kitűzése, illetve a határozat meghozatala határidejének végső meghatározását is.
A közbeszerzéseket vizsgáló parlamenti bizottság következő ülésének napirendjén a közbeszerzési törvény módosításán kívül Győr önkormányzatának közbeszerzési gyakorlatáról szóló tájékoztató szerepel.