Az EU-ban szigorúbbak a feltételek

Az elmúlt évben a legnagyobb nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító nyílt eljárások részesedése az 1999. évhez képest közel 15 százalékkal növekedett, a tárgyalásos eljárások számának nagyjából hasonló mértékű csökkenése mellett. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásoké pedig a felére csökkent. Hasonlóan alakultak az érték szerinti részesedések is.
A hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárások értéke a közbeszerzések összértékéből az 1999. évi több mint 25 százalékról tavaly 12 százalék alá csökkent.
Az elmúlt évben mind a közbeszerzési eljárások számát, mind pedig értékét tekintve igen kedvező irányú változás volt tapasztalható 1999-hez képest. Több mint háromnegyedük nyílt eljárás volt, ami az EU közbeszerzési gyakorlatához hasonlítva is kimagasló részesedésnek számít. Mindössze két tagország (Spanyolország és Portugália) tud kimutatni a miénknél magasabb nyílt eljárási részarányt. Ehhez azonban figyelembe kell venni azt is -- derül ki a KT beszámolójából --, hogy a közbeszerzési törvény a meghívásos eljárás alkalmazását a nyugat-európaihoz képest szigorúbb előírásokhoz köti. Vagyis nálunk nem érvényesül az EU azon gyakorlata, hogy a meghívásost a nyílt eljárás alternatívájaként szerepelteti.
Tavaly a tárgyalásos eljárás típus visszaszorulását a hirdetmény közzététele nélkül indított eljárások megelőző évhez viszonyított több mint 50 százalékos csökkenése eredményezte. Ebben nagy része volt az 1999. szeptember 1-jén hatályba lépett törvénymódosításnak. E szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésekor az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a döntőbizottság elnökének. Ha a tájékoztatás alapján megalapozottan feltételezhető a törvény alapelveinek vagy szabályainak megsértése, a döntőbizottság elnöke hivatalból eljárást indít.
A törvényi szigorítás bevezetését követően már 1999 utolsó négy hónapjában is mérséklődött a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma. Tavaly 679 tájékoztatást kapott a döntőbizottság elnöke, aki 137 esetben kezdeményezett hivatalból eljárást. Ennek keretében 69 esetben állapítottak meg jogsértést.
A tárgyalásos -- és ezen belül a hirdetmény nélküli tárgyalásos -- eljárások alkalmazása lehet jogszerű is. Ezt a gyakorlatot az EU-direktívák is lehetővé teszik. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokban azonban csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesül a közbeszerzési törvényben deklarált esélyegyenlőség, nyilvánosság és a verseny tisztaságának az elve. Az említett döntőbizottsági gyakorlat azt mutatja, hogy ezzel a kivételes lehetőséggel gyakran akkor is élni kívántak az ajánlatkérők, amikor annak feltételei nem álltak fenn.
Az Európai Bíróság azonban a magyar gyakorlatnál még szigorúbban vizsgálja ezen eljárások alkalmazásának feltételeit. Nem fogadják el például a rendkívüli sürgősség indokaként azt, hogy a költségvetési év végének közeledtével a költségvetési fedezet elvesztésének kockázatára hivatkozva indítsanak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.
Az ajánlatkérők gyakran hivatkoznak a nyílt és a meghívásos eljárások időigényére, noha a nálunk alkalmazott 40 napos ajánlattételi határidő lényegében azonos az EU gyakorlatában előírt 52 nappal. Az unió ugyanis figyelembe veszi a Hivatalos Közlönyben történő megjelentetéshez szükséges 12 napot is. A mi gyakorlatunk szerint a törvényi előírásoknak mindenben megfelelő ajánlati felhívás közzététele két héten belül szintén megoldható.
Az ajánlatkérők ugyanakkor a KT ismételt figyelemfelhívásai ellenére sem élnek a módosított közbeszerzési törvény szerinti azon lehetőséggel, hogy előzetes összesített tájékoztatók közzétételével jelentősen lerövidítsék a részvételi jelentkezési, illetve ajánlattételi határidőket -- fogalmaz a beszámoló.
A múlt évi statisztika szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a legnagyobb számban és értékben a központi költségvetési szervek és intézményeik alkalmaztak (az ilyen típusú eljárások összértékének 48 százalékát), majd a közszolgáltatók (22) és az önkormányzatok (12 százalék) következnek. Az alkalmazásnál leggyakrabban a beszerzés rendkívüli sürgősségére és az igény kielégítésére egyetlen alkalmas ajánlattevő meglétére hivatkoztak.