Durván szűrik a képviselőket

A honatyák meghallgatására és a vagyonnyilatkozatokban feltüntetett értékek helyszíni vizsgálatára sincs lehetőségük azoknak az igazságügyi szakértőknek, akiknek a képviselők vagyongyarapodását vizsgáló bizottság adott megbízást -- a fenti megkötésekkel. Emiatt az értékbecsléseknél szokásos tízszázalékos hibahatár többszörésével kell kalkulálni a képviselők tényleges vagyoni helyzetének, illetve gyarapodásának megállapításakor -- mondta el a Világgazdaságnak Turán Zsolt, a szakértők munkamódszerét kidolgozó Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke. Ezt a tényt a munka megkezdése előtt jelezték a parlamenti testületnek. Mindez azt jelenti, hogy a vizsgálatok csak durva szűrőként alkalmazhatók, s azon képviselők "bukhatnak meg", akik vagyongyarapodása az adott idő alatt bevallott jövedelmükhöz képest mintegy ötvenszázalékos különbséget mutat.
Turán Zsolt kiemelte: míg a vagyonnyilatkozatokban szereplő, egyszerűbb ingó és ingatlan értékek vizsgálatánál jó közelítéssel tudnak dolgozni szemrevételezés, illetve a képviselőnek feltett kérdések nélkül is, addig egy egyedibb vagyontárgy esetében nő a hibahatár. Példaként említette: egy kőbányai panellakást nem kell feltétlenül látni az értékbecsléshez, ez azonban nem igaz egy belvárosi ingatlanra, még kevésbé egy önálló villaépületre. A gépkocsiknál problémát okozhat: nem tudni, mekkora azok futásteljesítménye és mennyi extrával vannak ellátva. Általános módszert alkalmaznak az üzletrészek értékének megállapításához is: ez elvileg az egyik leghosszadalmasabb feladat lenne, amelyhez hozzátartozna többek között az adott cég eszközállományának, piaci részesedésének, bevezetettségének vizsgálata is. Ehelyett azonban az adott vagyonnyilatkozat keltezését megelőző utolsó nyilvános mérlegadatokban szereplő saját tőkét veszik alapul.
A vagyonvizsgáló bizottság mandátuma június 18-án lejár, a testületnek addig kell a parlament elé terjesztenie jelentését -- mondta el lapunknak Répássy Róbert. A testület fideszes elnöke leszögezte: a plénum csak az őszi ülésszakban tud érdemben foglalkozni a dokumentummal. A bizottsághoz -- amely, mint emlékezetes, a Torgyán-villa botránya nyomán, a kisgazda pártelnök javaslatára jött létre -- csak a kormánypártok és a MIÉP képviselői adták le bevallásukat, a függetlenek kisebb része, valamint az MSZP és a SZDSZ politikusai elzárkóztak ettől. Utóbbiak vonatkozásában így vizsgálat sem készül, a testület a 386 képviselőből mindössze 223-ról "készíthet jelentést". A bizottság munkájában ugyanakkor nem hajlandó részt venni az MDF sem, így a testületnek kizárólag fideszes, kisgazda és MIÉP-es tagjai vannak. A bizottság még első ülései egyikén döntött a szakértők díjazásáról: az óradíj 4000 forint plusz áfa, egy szakértő maximum 250 órányi megbízást vállalhat. A testület eredetileg kétmillió forintos költségvetése további hatmillió forinttal való kiegészítését kérte és kapta meg az Országgyűlés elnökétől.
C típusú nemzetbiztonsági átvilágítása után a hat szakértő csak a múlt héten kezdhette meg munkáját, így a bizottság mandátumát figyelembe véve alig három hét áll rendelkezésükre. A munka így most "éjjel-nappal folyik" -- mondta Turán Zsolt, hozzátéve, nem lépik túl, de várhatóan elérik az óradíjak maximális keretét. Hangsúlyozta: a bizottság részéről gyors átszűrésre volt igény, egy kisebb hibaszázalékkal dolgozó, részletes átvilágítás nagyságrendekkel több időt és pénzt igényelne.