Rendszerváltás a felsőoktatásban

Közel kétszer annyi fiatal jelentkezett az idén a magyar felsőoktatási intézményekbe, mint 1999-ben, és közel négyszer annyian, mint 1989-ben. Tizenegy éve 44 138-an gondolták úgy, érdemes diplomát szerezni, 1989-ben már 85 471-en, ez évben pedig 149 ezren jelentkeztek az ország egyetemeire, főiskoláira.
A KSH adataiból kiderül, hogy a rendszerváltást és a piacgazdaság kiteljesedését követő tíz évben leginkább szembetűnő a változás az egészségügyi főiskolai képzésben: a terület 1989-ben még 1748 hallgatót tudhatott magáénak, 1999-ben már 8816-ot. A közgazdaság-tudományi területen 1989 és 1999 között megnégyszereződött a hallgatók száma (11 968-ról 45 435-re); nőtt az érdeklődés a mezőgazdasági és a műszaki tudományok iránt: 1989-ben még csupán 5691-en hallgatták az agráriummal kapcsolatos stúdiumokat, tíz évvel később már 25 404-en; a műszaki szakok esetén pedig 22 263-ról 63 037-re nőtt a diákok száma. Ugrásszerű a gyarapodás a bölcsészképzésben (7025-ről 33 056-ra), és a jogtudományok is jelentős hallgatói létszámnövekedést könyvelhettek el tíz év alatt: 5756-ról 19 832-re. Az orvostudományi képzés 1989 és 1999 között hallgatókat veszített: 7775-ről 7552-re csökkent a képzésben részt vevők száma.
Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFFI) adatai szerint az idei 149 ezer jelentkező a továbbtanulási kedv növekedését bizonyítja, mivel az előző évihez képest 5, az 1998-ashoz viszonyítva pedig 17 százalékos az emelkedés. A KSH adatai szerint 1989-ben még 100 868-an, 1999-ben 278 997-en vettek részt felsőoktatási képzésben. Egy kormánydöntés értelmében az egyetemek az idén már az első évfolyamra is százezer hallgatót vehetnek fel, igaz, ma már minden második diák biztosan maga fedezni képzésének költségeit.
Az OFFI szerint a nappali alapképzésen a legnépszerűbbek a közgazdasági, a jogi, az idegenforgalmi, a műszaki informatikai, valamint a vállalkozás- és igazgatásszervezői szakok.