Azbesztszennyezés Magyarországon: botrányos fordulat történt, a kormány váratlanul visszavonulót fújt – Ausztria újraindítja a bányát, újabb helyszínen termelik a mérgező anyagot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉlesen bírálta a Greenpeace, hogy határozatképtelen lett az Országgyűlés Szombathelyre összehívott, az azbesztszennyezés ügyével foglalkozó kihelyezett bizottsági ülése.

A környezetvédő szervezet szerint
a tiszás képviselők, az illetékes minisztérium és a Vas Vármegyei Kormányhivatal távolmaradása miatt az érintett települések lakói és önkormányzatai továbbra sem kaptak választ a legsürgetőbb kérdéseikre.
A végül informális formában megtartott rendezvényen önkormányzati vezetők, lakosok, ellenzéki politikusok és szakmai szervezetek képviselői vettek részt. Többen arról számoltak be, hogy magukra hagyva érzik magukat a Nyugat-Magyarországot érintő környezetegészségügyi válságban.
A Greenpeace szerint különösen aggasztó, hogy Burgenland tartomány már júliusban engedélyezheti a korábban bezárt, azbeszttel szennyezett osztrák bányák úgynevezett tesztüzemének elindítását. A szervezet azt is jelezte, hogy egy jelenleg is működő ausztriai kőfejtőről kiderült: azbeszttartalmú termékeket forgalmazhat talajjavító anyagként.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint
az elmúlt öt hónapban nem születtek érdemi intézkedések, miközben a lakosság és az önkormányzatok továbbra is iránymutatásra és anyagi segítségre várnak.
A szervezet szerint az osztrák üzemeltetőknek és hatóságoknak a „szennyező fizet” elv alapján részt kellene vállalniuk a mentesítés költségeiből.
A Greenpeace kifogásolta azt is, hogy több településen kalcium-kloriddal próbálják megkötni az azbesztport. Bár ez csökkentheti a kiporzást, a szakértők szerint növelheti annak kockázatát, hogy az azbesztszálak lakóépületekbe kerüljenek.
A szervezet sürgeti a magyar és osztrák hatóságokat, hogy mielőbb adjanak világos tájékoztatást a lakosságnak, valamint indítsák el a szükséges kockázatfelmérési és mentesítési programokat.
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy az érintett burgenlandi kőbányák azbesztszennyezettségéről már évtizedekkel ezelőtt tudtak a hatóságok , ennek ellenére folytatódott a kitermelés és az export.
Már 1994-ben mérésekkel igazolták az azbeszt jelenlétét az érintett bányákban,
egy korábbi tanulmány pedig arra utalt, hogy Rohonc térségében már az 1930-as években észleltek magas azbesztkoncentrációt. A lakosság körében végzett egészségügyi vizsgálatok során sokaknál az azbesztbelégzésre utaló elváltozásokat mutattak ki.
A veszély különösen jelentős, mivel az azbeszt mikroszkopikus rostjai tüdőrákot és más súlyos légzőszervi betegségeket okozhatnak, gyakran csak évtizedekkel a kitettség után. Az Európai Unióban az azbesztet tartalmazó anyagok forgalmazása tilos.
A szennyezés mértékét jól mutatja, hogy egy 2025-ös vizsgálat során a minták azbeszttartalma 5 és 50 százalék között mozgott. A vizsgálatot végző német laboratórium végül megtagadta a további elemzéseket, mivel nem rendelkezett a rendkívül szennyezett anyagok kezeléséhez szükséges védőfelszereléssel.
A kereskedelmi adatok szerint 1998 és 2025 között közel 2,8 millió tonna követ és kavicsot importált Magyarország Ausztriából. Az összes hazai kő- és kavicsimport értékének mintegy 30 százaléka származott osztrák forrásból, ami mai áron több mint 77 milliárd forintos üzletet jelentett.
Az ügy már diplomáciai szintre emelkedett: Magyar Péter miniszterelnök és Christian Stocker osztrák kancellár közös vizsgálóbizottság felállításáról állapodott meg az ügy kivizsgálására.


