"A magyar tudomány él, erős, és esélye van arra, hogy hozzájáruljon nemzetünk felemelkedéséhez" -- hangoztatta beszédében Pálinkás József az MTA tegnap kedődött közgyűlésén. Az oktatási tárca politikai államtitkára elmondta: a kormány a legfontosabb feladatai közé sorolja a tudomány fejlesztését. Kiemelte: az anyagi befektetések mellett az emberi "befektetéseknek" a lehető legjobbaknak kell lenniük.
Glatz Ferenc, az MTA elnöke az elmúlt 175 évet úgy értékelte, hogy azt az Akadémia "nemzeti autonómiaként élhette meg". "Nem politikai programokat akarunk, nem pártokat szolgálunk, hanem a nemzetet" -- fogalmazott. Az elnök elégedettségének adott hangot amiatt, hogy "a politika becsüli és elismeri a tudományt és azt jelentősen támogatja". Ebben külön kiemelte a miniszterelnök személyes szerepét. Glatz Ferenc beszámolt arról is, hogy az Akadémia mint tudományos műhely alapvetően jól működik. A 21. századi diszciplínák eredményei, fejlesztései, a kutatók béreinek javítása mellett a problémák is nyilvánvalóvá váltak, mint a fiatal kutatók elhelyezése, a műszerellátottság és a publikációs lehetőségek hiánya -- ejtett szót a hiányosságokról, miközben kiemelte a határon túli magyar kutatások támogatását is. Kroó Norbert, az MTA főtitkára a kutatóhálózatokkal kapcsolatban megjegyezte, a kutatómunka javult, az uniós programokban jól szerepelt az Akadémia, de a fejlesztésekhez kevés az állam támogatása.
Az MTA tegnap megválasztott új, hetvenévesnél fiatalabb tagjai esetében a jelölések számát minden tudományon belül meghatározták. A közgyűlésen egy kivétellel minden jelöltet megválasztottak, így 49 új tagja lett az Akadémiának. A tanácskozáson egyébként kiosztották az MTA különböző díjait is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.