Emberrablás a szürke gazdaságban

Az évente Magyarországon elkövetett átlagosan tíz és húsz közötti emberrablás jellemzően nem a filmekből ismert profi, tisztán pénzszerzési akció, ahol a kiszemelt gazdag, sokszor közismert célszemélyt hosszas és jelentős "tőkeberuházást" igénylő előkészítés után hurcolják el. Kriminológiai tanulmány, elemzés még nem készült az ilyen magyar bűncselekményekről -- részben a kis szám miatt --, ám a Világgazdaság által megkérdezett rendőrségi és biztonsági szakemberek egyetértettek abban: a "tipikus hazai" emberrablások hátterében döntően a szürke és fekete gazdasághoz tartozó üzleti elszámolási viták, esetenként kifejezetten a szervezett bűnőzéshez kötödő ügyletek állnak. Ugyancsak gyakori, hogy a sértett és az elkövető egymás közeli ismerőse, esetleg rokona, és az emberrablást valamiféle bosszú is motiválja a pénszerzési célon kívül.
A multinacionális és a nagy nemzeti cégek vezetőit épeszű emberrabló nem veszi célba -- vélték a lapunk által megkérdezett társaságok biztonsági szakemberei. Az általános, az USA-ból indult "túszejtőkkel nem tárgyalunk" politika miatt ugyanis kizárható, hogy az ilyen cégek a hatóságok értesítése helyett fizetnének a bűnözőknek. A fehér gazdaság határait át nem lépő vállalatok esetében ugyanakkor önmagában tisztaságuk is egyfajta védelmet nyújt az emberrablásokkal szemben, miután a vezetőknek nincsenek kétes ügyeik, maguk sem tartanak ilyen támadástól. Ezzel együtt a vezetők biztonságára a nagyobb cégek komoly figyelmet fordítanak. Az illető lakását, autóját védő technikai eszközök tárháza mellett a megelőzésnek része az is, hogy a szakemberek felkészülnek a hivatalos vagy privát utazások esetén a célország biztonsági körülményeiből.
A fejlett országokban gyakori, hogy a magukat veszélyben érző gazdag és/vagy híres emberek olyan tréningeken vesznek részt, melyen egy már bekövetkezett túszhelyzetben tanúsítandó magatartásra tanítják őket -- mondta lapunknak Szövényi György, a hasonló oktatást itthon szervező egyik cég, a Contarex Security Kft. vezetője. A képzésen a túlerővel szembeni oktalan ellenállás elkerülésére, az áldozattá vált személy iránti szimpátia felkeltésére, és általában arra "tanítják" az érdeklődöket, hogyan lehet a legkevesebb fizikai és lelki sérüléssel megúszni egy emberrablást. Szövényi György szerint a hazai üzletemberek a "velem ilyen nem történhet meg" effektus hatása miatt általában nem tesznek eleget a biztonságukért. A képzés ma nem mondható elterjedtnek, a szakember szerint azonban ez tipikusan olyan szolgáltatás, mely iránt csak konkrét esetek kapcsán nő meg az érdeklődés.