Kevés a pénz iskolafelújításra

A lapunk által megkérdezett önkormányzatok egyrészt a húsz-harminc évvel ezelőtti óvoda-, iskolaépítési dömpinggel magyarázzák a mostani felújítási nehézségeket, mondván, túl sok ingatlant kellene rövid időn belül renoválni. Másrészt a felújítási igények messze meghaladják a fenntartók anyagi lehetőségeit. Épp ezért a tantermek tisztasági festéséért sok helyen maguknak a szülőknek kell a zsebükbe nyúlni, és ráadásul még a munkát is nekik kell elvégezni, ha azt akarják, gyermekük tiszta tanteremben kezdje az új iskolaévet.
Szeged városában egy tavaly elvégzett felújítási igényfelmérésnél kiderült, hogy közel hárommilliárd forintra volna szükségük az intézményeknek. A város ezzel szemben ennek töredékét tudja a 300-400 intézmény felújítására fordítani. Rácz Róbert, az önkormányzat munkatársa lapunknak elmondta: minden intézmény rendelkezik felújítási alappal, és mintegy 100 millió forintot használhatnak fel a költségvetés úgynevezett intervenciós alapjából, melyből ugyanakkor csak a legszükségesebb felújításokat tudják elvégezni. Sok esetben ebben a körben is kiemelt figyelmet kapnak azok az intézmények, amelyek pályázati plusztámogatásban részesülnek. Azoknak, amelyek nem rendelkeznek ilyen lehetőséggel, a város csak végszükség esetén (beázás, statikai romlás) tud forrást biztosítani a felújításra.
Újfehértónak 60-80 millió forintra volna szüksége ahhoz, hogy minden oktatási intézményében elvégezhesse az elmaradhatatlan rekonstrukciós munkálatokat. Nagy Sándor, a település polgármestere elmondta: a feladatot 8-10 millió forintból kell elvégezniük, nincs több. A felújítás többnyire az iskolák konyharészeinek tisztítását jelenti, egy iskolában el tudják végezni a tornaterem felújítását, egy bölcsőde külső burkolását, valamint két óvoda teljes belső átalakítását. A többi intézményben a nyílászárók kicserélésére van lehetőség. A városban nem ritka, hogy a szülők a nyári szünetben maguk festik ki a tantermeket, a polgármester szerint a termenkénti festés 50-60 ezer forintját maguk a szülők adják össze, és a munkát is ők végzik el.
Szintén az iskolák homlokzati nyílászáróinak rossz szigetelése jelenti a legfőbb gondot Sopronban. A város egyébként sorrendet állapít meg a felújításra váró intázmények között. Hackl Miklós, a városháza munkatársa ezt azzal magyarázza, hogy a rendelkezésre álló 30 millió forintból a baleset- és életveszélyes épületek kerülnek az első körbe. Az oktatási intézmények egyébként csupán a költségvetésben biztosított források alapján gondolkozhatnak a renoválásról. Tapasztalata szerint 60 millió forint kellene ahhoz, hogy minden intézmény legalább a legszükségesebb felújításokat elvégezhesse.
Az Oktatási Minisztériumtól (OM) lapzártánkig nem kaptunk választ arra, milyen felújítási forráslehetőségek közül választhatnak az idén az alap- és közoktatási intézmények. Az OM tavalyi, az életveszélyessé vált tantermek átépítésére, a meglévő iskolák bővítésére, illetve rekonstrukciójára szánt 2001. évi fajlagos költségek listáját tartalmazó számításai szerint 31,8 millió forintot tesz ki tantermenként egy nyolctermes, 1544 négyzetméter össz-alapterületű új iskola fajlagos költsége, egy tizenhat tantermes, 2720 négyzetméteres új intézmény 31,2 millióba, egy életveszélyessé vált iskola tantermenkénti (160 négyzetméter) rekonstrukciója pedig 11,8 millió forint fajlagos költséget jelent.