Kedvező és bíráló megjegyzések egyaránt olvashatók az ÁSZ jelentésében az MTI Rt. 2001. évi gazdálkodásáról. A számvevők mindenekelőtt leszögezik: az alultervezett üzleti terv -- a menedzsment eredményei mellett -- az oka annak, hogy a távirati iroda 1,328 milliárd helyett 96,227 millió forint mérleg szerinti nyereséget ért el tavaly. Ez 7246,01 százalék eltérés a tervtől, de beleillik az elmúlt évek tendenciájába. Az MTI 1998 óta 243 millióról előbb 105, majd 96 millióra "tornászta le" eredményét.
A tavalyi annak ellenére ennyi, hogy egyaránt nőtt az MTI állami támogatása és saját bevétele. A 3,321 milliárd forintnak változatlanul 40 százaléka származik az állami költségvetésből. A 8,4 százalékkal kisebb mérleg szerinti eredmény, a növekvő összbevétel és a korábbinál szigorúbb anyagjellegű ráfordítás összehasonlításából a számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a tervezettnél magasabb lett a költséggyarapodás.
Az ÁSZ szerint az MTI részére 1997-ben odaítélt 195 millió forint céltámogatás felhasználása -- a társasággá alakulás segítésére és a költségek csökkentésére -- nem volt eredményes. Az MTI a létszám mérséklésére használta fel a pénzt, a számvevők szerint a kiadások lefaragása szempontjából nem lépett előre a társaság, utóbbi vezetése viszont eredményes minőségi csere következményének tudja be a személyi jellegű kiadások nagyarányú emelkedését.
A korábbi évekhez hasonlóan a tavalyi gazdálkodás ellenőrzésekor is súlyos kifogások érték az MTI gyakorlatát társaságaival kapcsolatban. Az ÁSZ ezúttal is megállapítja, hogy az MTI Fotó Kft., az MTI Eco Kft. és az MTI Kiadói Kft. piaca folyamatosan zsugorodik (részben a konkurencia erősödése, részben a romló eredmények miatt elmaradt beruházások, részben például a tőzsde megrendülése miatt). A számvevők újólag e társaságok eladását javasolják az MTI vezetésének.
Az ellenőrök ismételten megemlítik, hogy az MTI Rt. alapító tulajdonosa, az Országgyűlés 1997 óta nem döntött a társaság éves mérlegeiről, sőt napirendre sem tűzte azokat. Érvényesek-e az MTI Rt. mérlegei tulajdonosi döntés hiányában? -- teszi fel a kérdést az ÁSZ jelentése.