Egyösszegű kárpótlásként 300 ezer forintot kaphatnak azok hozzátartozói, akikre törvénysértő módon hozott a bíróság halálos ítéletet, akik halála az eljáró magyar hatóság szándékos közreműködésére vezethető vissza, akik politikai önkény, illetve deportálás miatt vagy kényszermunka idején vesztették életüket -- derül ki az IM két változatból álló, jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő törvénytervezetéből. A verziók alapján egyelőre nem dőlt el, hogy az életüktől jogtalanul megfosztottak után járó, korábban megállapított -- majd alkotmányellenesnek nyilvánított -- 30 ezren felül vagy azt beleszámítva kapnak 300 ezer forintot az arra jogosultak. Aki már korábban kérelmet nyújtott be és kárpótlásban részesült, annak nem kell új kérelmet előterjesztenie, mert ügyében a Központi Kárrendezési Iroda (KKI) hivatalból jár el.
A kárpótlás kifizetéséről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság gondoskodik -- áll a tervezetben.
A kormány őszi jogalkotási programjából ugyan kimaradt az alkotmányos jóvátétel kérdése, a kabinet és a parlament ősszel ettől függetlenül elfogadhatja a jogszabályt -- tudatták lapunkkal a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs főosztályán. Borókai Gábor korábban úgy tájékoztatott: az őszi jogalkotási tervben az uniós jogharmonizációval kapcsolatos, valamint a kormányprogramból fakadó tervezetek szerepelnek. Az IM mindenesetre a törvény 2002. január 1-jei hatálybalépésével számol. A tervezet szerint a kárpótlás három éven belül befejeződhet, mégpedig úgy, hogy 2004. december végéig annak teljes összegét valamennyi jogosult számára ki kell fizetni. A végrehajtáshoz -- a tárca illetékesének lapunknak adott korábbi nyilatkozata szerint -- "sok milliárd forintra" lesz szükség. Pontos számot a különböző variációk miatt nem mondtak az IM-ben. A kormány 1999-ben 130 ezer érintettel számolt.
A kárpótlás elhúzódására többször felhívta a kormány figyelmét a Mazsihisz, rámutatva arra, hogy -- idős emberekről lévén szó -- a jogosultak közül évente kétezren haláloznak el (VG, 2001. július 5.). Ezzel kapcsolatban a tervezet a kifizetéseket a jogosultak életkorának figyelembevételével ütemezi.
Az egyösszegű kárpótlás mértékét az 1999. évi költségvetési törvény 30 ezer forintban állapította meg. Az újraszabályozás azért vált szükségessé, mert tavaly decemberben az Alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánította a büdzsében megszabott összeget. A testület indoklása szerint mivel az összeg mértéke a szabadságvesztésért járó kárpótlás alatt maradt, nem fejezte ki: az élet elvesztése a legsúlyosabb sérelem.