Mulandó ügyrendi döntések

Legutóbb az MSZP és az SZDSZ által kezdeményezett, ám határozatképtelenre "sikerült" rendkívüli ülés kapcsán kerültek ellenzéki össztűzbe a parlament ügyrendi bizottsága által hozott határozatok, különösen a rendkívüli ülés összehívásáról és a vizsgálóbizottságok létrehozásáról szóló állásfoglalások. Előbbi alapján ugyanis a kormánypártok szerint eleve nem kellett volna üléseztetni a Házat -- a koalíciós képviselők nem is biztosították a határozatképességet --, a vizsgálóbizottságoknak a házszabály szerinti kötelező létrehozását pedig sokadik alkalommal vette semmibe a kormánytöbbség.
"Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét" -- rögzíti az alkotmány. Az ügyrendi bizottság az 1994-ben született házszabály alkalmazásával kapcsolatos vitatott, eseti és általános kérdésekben foglal feles többséggel állást, melynek betartása kötelező.
A koalíció a saját kényelme biztosítása érdekében a kétharmados többséggel rögzített ellenzéki jogosítványokat csorbítja rendre az ügyrendi bizottságban -- állítja Tóth András. A testület szocialista alelnökének saját statisztikája szerint az elmúlt három évben hozott 70 döntésével a bizottság 29 alkalommal lépett túl hatáskörén. Nyolcszor a hsz előírásain "túlterjeszkedve" rendelkeztek, többek között akkor, amikor lehetővé tették a háromhetenkénti ülésezést. Tény: erre vonatkozóan a hsz nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést, ám kimondja, hogy az interpellációkra hetente meghatározott időt kell biztosítani. A bizottság állásfoglalásában azt rögzítette: ezen előírásból nem következik, hogy minden naptári héten ülésezzen az Országgyűlés, az interpelláció idejének biztosításáról szóló előírások csak az üléshetekre vonatkoznak. Ugyancsak túlterjeszkedő döntésnek tartja az alelnök, hogy feltételekhez kötötték a rendkívüli üléseknek az alkotmányban is kötelezően előírt összehívását.
A házszabályban rögzített ellenzéki jogosítványokat szűkítő döntésnek tart Tóth András 21 bizottsági állásfoglalást, melyek közül kiemelte a vizsgálóbizottságok létrehozásával kapcsolatos döntést. Noha tény, hogy ezen -- jellemzően ellenzéki -- kezdeményezések kivédésére már az előző ciklusban kialakult az a gyakorlat, hogy a kormánytöbbség nem veszi napirendre a kérést, ám a jelenlegi koalíció immáron "jogilag" is felvértezte magát: az ügyrendi bizottság állásfoglalása szerint ugyanis csak olyan kérdésben lehet vizsgálóbizottságot létrehozni, amely interpellációval nem tisztázható. A 29 bírált döntés mellett a testület Tóth András szerint 24 tárgyszerű állásfoglalást hozott, 17 alkalommal pedig egyedi esetek kapcsán mérlegelte, történt-e hsz-sértés.
Gyökeresen más képet mutat Salamon László statisztikája: a bizottság fideszes elnöke szerint a 70 döntésük közül csupán eggyel szemben merülhet fel kritika, 69 állásfoglalás korrekt szakmai határozat. A kivételként említett esetben az elnök a koalíciós képviselők egy részével szemben is alulmaradt véleményével, amikor is a testület eseti határozatban -- korábbi döntéseinek logikájától eltérve -- nem fogadta el a Szövetség Kelet-Magyarországért párt frakciójának két független képviselő által való megalakítását. Szerinte az ellenzék a számára politikai szempontból kedvezőtlen döntéseket bírálja, márpedig az állásfoglalások hol egyik, hol másik félnek kedveznek, ez a szakmai alapokon nyugvó munka következménye. Salamon László hangsúlyozta: a vizsgálóbizottságok intézményét -- a parlament egészének tekintélyét rombolva -- elértéktelenítené, ha a kormánytöbbség áldását adná minden alaptalan és az alkotmányos keretek közé sem illeszthető (például a hatalmi ágak megosztásának elvét sértő) kezdeményezésre. A rendkívüli üléssel kapcsolatban megfogalmazott kritikáról szólva hangsúlyozta: a bizottság állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntésén alapul, miszerint a rendkívüli ülés nem lehet az ülésezés gyakorítására szolgáló eszköz. Azt azonban, hogy nem lehet ennek kapcsán ellenzéki sérelemről beszélni, szerinte mutatja: a házelnök -- Salamon László úgy véli, helyesen -- összehívta az ellenzék által kezdeményezett ülést. A bizottság ezzel kapcsolatos döntése alapján ugyanis nem azt mérlegelte, egyetért-e a kért napirenddel, hanem azt, az arról való későbbi döntés sértené-e a közérdeket.
A hsz módosításához, esetleg újrafogalmazásához kétharmados parlamenti egyetértés kell, ám az ügyrendi bizottsági állásfoglalásokat egy a választások után esetleg más összetételű testület akár egy tollvonással hatályon kívül helyezheti. Salamon László szerint új hsz-re nincs szükség, ám a jelenlegi alapos módosítására igen. Úgy értékelte, hogy az elmúlt évek vitái jó alapot nyújtanak ehhez a következő ciklusban. Tóth András szerint a jelenlegi hsz gyökeres átalakítására van szükség, s csupán az lehet a szakmai vita tárgya, hogy ez új házszabály alkotását, vagy a jelenlegi radikális módosítását jelentse. Az elmúlt három év gyakorlata azonban -- véli az alelnök -- nem folytatható, miszerint az ügyrendi bizottság a kormánytöbbség politikai szándékának kiszolgálójává vált.