Az Országgyűlés még 1998-ban fogadta el az új, ez idáig csak részben életbe léptetett büntetőeljárási törvénnyel a szabályt, amely alapján ha két év alatt nem jutnak legalább elsőfokú ítéletig a hatóságok, az előzetes letartóztatás megszűnik. Az elvileg 2003. január 1-jétől működtetni tervezett passzus módosítását azonban már kezdeményezte az Igazságügyi Minisztérium (IM): a határidőt három évre kívánják növelni. Márki Zoltán, a tárca főcsoportfőnöke kifejtette: az erről szóló tervezet kapcsán figyelembe kell venni, jogos az igény az eljárások "tisztességes időn belüli befejezésére", de a bonyolult ügyekben az igazság kiderítéséhez gyakran nagyon hosszú idő kell. Ilyenkor elsődleges szempont, hogy a nyomozás érdekei ne sérülhessenek -- indokolta a tárca álláspontját Márki Zoltán.
Az óvadék lehetőségének teljesen új intézménye is csökkenthetné az előzetes letartóztatásban lévők számát, az IM azonban a 2003. januári bevezetést meg nem jelölt időpontra tolná ki. A főcsoportfőnök úgy látja, "a hazai jogtól teljesen idegen óvadék bevezetése egyelőre nem tűnik időszerűnek".
A határidő puszta alkalmazása is javítana azonban a jelenlegi gyakorlaton, amikor a gyanúsított elvben bármennyi időt rács mögött tölthet anélkül, hogy bűnössége bebizonyosodna. A büntető igazságszolgáltatás állami monopólium, de ez kötelezettségekkel is jár -- foglalta össze ezzel kapcsolatos véleményét Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, a büntetőeljárási kodifikációs bizottság tagja. Bánáti János a napokban a Globex-vezetők előzetes letartóztatásának megszüntetése apropóján, védői minőségben bírálta a hatályos gyakorlatot. Az ügyvéd azt mondja, az állam saját hiányosságai, így például az évekig húzódó eljárások következményeit "nem háríthatja át az állampolgárokra". Márpedig az előzetes letartóztatás olykor "kényelmes" alkalmazásával aránytalanul hosszú fogvatartási idők alakulnak ki -- állítják jogászok. Hasonlóan látja a helyzetet Bragyova András. Az alkotmányjogász emlékeztetett arra, hogy a strasbourgi európai emberi jogi bíróság a legtöbb beadványt a "fair trial", a méltányos eljárás megsértése, egyebek közt a túlságosan hosszas eljárások miatt kapja.
A milliárdos gazdasági bűncselekményekkel gyanúsított globexes üzletemberek előzetes letartóztatását két év, hét hónap után szüntette meg a bíróság, de az ügyészség fellebbez ellene. Bánáti János szerint a büntetőeljárás mélyen bebenyúl az emberek magánéletébe, gazdasági viszonyaiba, ezért a mainál sokkal óvatosabban kellene bánni a lehetséges jogi eszközökkel, így az előzetes letartóztatással is. Ma a nyomozás érdekére (összebeszélés, bizonyítékok megsemmisítése) és a szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva széles körben tartanak fogva akár évekig embereket. A rendőrség a mindenre kiterjedő vizsgálatra törekszik, emiatt gyakran felesleges túlbizonyítással telnek a hónapok -- mondja az ügyvéd. Szerinte helytelenül járt el a törvényhozó, amikor a szervezett bűnözésre nem alkotott külön törvényt, és "az általános szigorítással mindenhová odacsap".
Bánáti János a fent említett büntetőeljárási módosítások közül fontos előrelépésnek nevezte azt a változtatást, amely -- ugyancsak 2003 elejétől alkalmazandóan -- csak akkor engedi meg az előzetes letartóztatás igénybevételét, ha az mindenképpen szükséges, és a cél enyhébb eszközzel nem érhető el. Ez tágabb teret nyithat a házi őrizet intézménye előtt.
Ez utóbbit a bíróságok elenyésző számban alkalmazzák, jelenleg is csupán 30-40 személy élhet a házi őrizet lehetőségével. Ezen változtathat, hogy a közeljövőben várhatóan Magyarországon is bevezetik -- láb- vagy karperec formájában -- azokat az elektronikus ellenőrző készülékeket, amelyekkel folyamatosan figyelemmel kísérhető, az érintettek elhagyják-e a számukra kijelölt kötelező tartózkodási helyet. Zipperer József, a Belügyminisztérium megbízott osztályvezetője elmondta: a tárca néhány hónapon belül pályázatot ír ki a rendszer kiépítéséhez szükséges technikai eszközök beszerzésére. A költségek pontos összege még nem ismert, de a BM a közelmúltban több rendszert tesztelt, és néhány cégtől előzetes árajánlatot is kért. Az előzetes számítások alapján az elektronikus ellenőrző eszközökkel az "élő erős" házi őrizet költségeinek akár 60 százaléka megtakarítható.
A BM osztályvezetője szerint eleinte csupán néhány száz eszköz beszerzésére lesz szükség, de a rendszernek folyamatosan bővíthetőnek kell lennie. Az új megoldás elterjedését segítheti, hogy Magyarországon -- ellentétben számos nyugat-európai és amerikai állammal -- egyelőre csak a nyomozás idején alkalmaznák, de elképzelhető, hogy később büntetés-végrehajtási eszközként, a fegyintézeti fogva tartás kiváltására is bevezetnék.