Közélet

Valutaválságtól óvják az uniós tagjelölteket

Erősödik a valutaválságok veszélye az EU-csatlakozásra váró közép- és kelet-európai országok körében -- állapítja meg a Financial Times Deutschland (FTD). Az ok a lap szerint a folyó mérlegek deficitjének növekedése, amely a belső kereslet élénkítésével és az infláció gyors leszorításának törekvésével párhuzamosan megy végbe. A krízis kockázatának növekedésére az Európai Bizottság már tavasszal figyelmeztette a régió államait.
Szó sincs arról, hogy a közép- és kelet-európai államok teljesen olyan helyzetben lennének, mint a délkelet-ázsiai országok voltak 1997 elején, de sokasodnak a hasonlóságok -- véli a tekintélyes brit lap németországi kiadása. A lassulással fenyegető exportdinamika, a gyorsan növekvő import, a romló folyó fizetési mérlegek s mindezek tetejébe a több országban is prociklikus gazdaságpolitika miatt nem lehet kizárni a gazdaság túlfűtötté válását.
Lengyel- és Magyarország július elején már megkapta az első figyelmeztetést -- írja a lap --, amikor az argentin és a török válság következtében a zloty 10 százalékkal gyengült, s a forint is 4 százalékot veszített értékéből az előző napokhoz képest.
A GDP-bővülés adatai ugyan megnyugtatóak a közép- és kelet-európai EU-tagjelölt országok zömében, de a növekedéssel az ázsiai válság előtt sem volt baj. Mi több, a tempó csekély lassulása (akárcsak 1997 első felében a Távol-Keleten) a jelen esetben is kimutatható.
Az infláció ezzel szemben újfent növekedésnek indult, s a kormányok több országban is egyes vélemények szerint túlzott vehemenciával vetették magukat a megfékezésére irányuló küzdelembe (részben az EU-integrációs feladatok miatt is), többek között a valutaárfolyam szabaddá tételével. Okosabb lenne azonban visszafogni a tempót, lépéseket tenni a felértékelődéssel szemben, és akár egy ideig még magasabb inflációt is elviselni -- idézi az FTD Peter Havlíkot, a bécsi WIIW gazdaságkutató elemzőjét.
A válság veszélyétől nem félő kutatók többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy igen jelentős a térségbe irányuló működőtőke-beáramlás (az idén például 11 milliárd dollárról várhatóan 14 milliárdra nő). Ezt azonban a krízistől tartók szerint nem lehet örökké tartó adottságnak tekinteni, hiszen a privatizációs programok a térség élenjáró országaiban már befejeződtek (vagy a befejezéshez közelednek), s ráadásul számos ország -- például Bulgária vagy Románia -- csak nagyon kis szeletet tudott kihasítani a folyó mérlegek hiányának enyhítésére egyébként jelenleg alkalmas külföldi eredetű tőkéből.
A túlfűtötté válás és az ezt követő valutaválság veszélyének erősödésére az Európai Bizottság már tavasszal felhívta az EU-tagjelöltek figyelmét. Az uniós tagállamok és a kandidáló országok pénzügyminisztereinek, illetve jegybanki vezetőinek áprilisi malmői találkozóján a bizottság és néhány tagország egyaránt úgy foglalt állást, hogy szerintük létezik a valutaválság veszélye. Egyúttal azonban elfogadták azt a tagjelölti érvelést, hogy a GDP-növekedés fenntartásához, a tagországok gazdasági fejlettségi színvonalához való felzárkózáshoz szükség van a fizetési mérleg deficitjére.

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek