A kormány hét végi, informális ülésén történtek is jelzik: a kabinet a továbbiakban nagyobb figyelmet fordít az agráriumra. A több jogszabályból álló agrárcsomagot második olvasatban tárgyalta a kabinet -- tudtuk meg Borókai Gábor szóvivőtől --, s a holnapit követő kormányülésen várhatóan el is fogadják azt a miniszterek. Az ágazat problémáival kapcsolatban szombaton újdonságként elhangzott: szükség esetén a szőlőtermelők a túltermeléssel küszködő almatermelőkéhez hasonló támogatást kaphatnak. Az agrárium mindig is kiemelt szerepet játszott a magyar politikában, de az FKGP széthullása még inkább előtérbe helyezte.
Két szempontból is: egyrészt az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetésének cseréje után évek óta el nem készült törvények kerülhetnek az Országgyűlés elé, másrészt az FKGP korábbi, 8-9 százalék körüli szavazóbázisa a többi párt szabad prédájává vált.
Több mozzanat bizonyítja a fentieket. A kormány már nyári országjáró körútjának számos állomásán kiemelten foglalkozott a mezőgazdaság helyzetével. Az MSZP a "nemzeti összefoggással elkészülő nemzeti agrárprogramot" hirdet az ősszel. A nagy pártokban ugyan kevésbé ismert szakpolitikusok a téma "gazdái", a fontosabb bejelentéseket mégis a kormányfőre, illetve a miniszterelnök-jelöltre bízzák. A kérdést ugyanakkor a kisebb pártok is napirenden tartják, önálló programot készítve az agárium helyzetének megoldására.
A "nagyok" ellentétei a nyilatkozatok szerint kibékíthetetlenek. Három évig a kisgazdák hűbérbirtokaként működött az agrárium, több mint ötszázmilliárd forintnyi támogatást részrehajló módon, saját politikai érdekeik szerint használtak fel -- mondta lapunknak Németh Imre. Az MSZP mezőgazdasági tagozatának elnöke szerint a Fidesz azzal, hogy "átengedte a terepet", falazott Torgyán Józsefnek, így a legnagyobb kormánypártot is egyértelmű felelősség terheli a nehézségekért.
A legnagyobb kormánypártban a fontos jogszabályok késlekedését igyekeznek magyarázni. Meg kellett keresnünk azt a megoldást, amely a legnagyobb átláthatóságot és a törvényi garanciák maximális érvényesülését biztosítja -- indokolta például a nemzeti földalapra vonatkozó javaslat többéves "várakozási idejét" Farkas Sándor. A parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke azonban elismerte, hogy a jelenlegi FVM-vezetéssel "könnyebb a fontos előterjesztéseket kivitelezni, mint korábban volt", ugyanis "van fogadókészség".
A hagyományos kisgazda szavazóbázis "fogyása" tavaly ősszel kezdődött, az FKGP mára lényegében elvesztette támogatóit. Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója emlékeztetett: az egy évvel ezelőtt 8-9 százalékos kisgazdaréteg előbb az őszi korrupciós vádak következtében 4-6 százalékra zsugorodott, majd a miniszterváltást követően az egy százalék felé tendált. A hagyományos kisgazdabázison általában a legfeljebb nyolc általánost végzett, ötven év feletti, falvakban élő felnőttkorúakat értik. Az csak közvetett módon mutatható ki, mi történt ezzel a sokasággal. Egy részük feltehetőleg a Fidesz táborát gyarapítja, hiszen annak átlagéletkora idősebb lett tavaly óta. Biztosra vehető, hogy sokan a bizonytalanok között vannak, s az ő mozgósításuk kifejezetten nehéz. Az egykori kisgazdák megszerzésével néhány százalékot javíthatnak eredményükön a nagy pártok, de tény, hogy a jelenlegi, kiélezett helyzetben ez is fontos lehet.
Az agrárkampány össztársadalmi üzenete is fontos: a KSH legutóbbi, általános mezőgazdasági összeírása szerint 960 ezer egyéni gazdaság van Magyarországon, amelyekhez 2,7 millió ember kötődik családilag. A mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági szervezetek 130 ezer embernek adnak munkát, míg az említett egyéni vállalkozásokban kétmillió ember dolgozott valamennyit -- akár egy, akár több mint kétszáz napot.
Az őszre kilátásba helyezett jogalkotási dömping egyelőre csak verbális munícióként szolgálhat a kormánypártoknak a jövő évi választásokra való felkészülésben. A menetrend szerint a kabinet még az idén benyújtja, az Országgyűlés pedig elfogadja a családi gazdaságokról, a nemzeti földalapról és a termőföldről szóló törvényeket, de elképzelhető a birtokrendezésről szóló új jogszabály és a részarány-tulajdoni földekre vonatkozó törvény módosítási javaslatának elkészítése is.
Kampányszerűen indult be a napokban a zsebszerződéssel eladott földek állami felvásárlása. Szakértők szerint a fenti intézkedések döntő többségének kifutásához, azok hatásaihoz több, esetenként öt-tíz évre van szükség, így beindításukra a ciklus elején kellett volna sort keríteni. Annak ellenére, hogy a most elkészülni látszó jogszabálytervezetekről már a Fidesz 1998-as választási programjában, majd a legsürgősebb kormányzati intézkedéseket felsoroló, ugyancsak 1998-as negyven pontban is többet megemlítettek, a kormányzat eleddig nem élt egyetlen, az agrárágazat egészét érintő szabályozással sem.