BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Születés előtt határoznak a nemről

Ausztrál tudósoknak sikerült 25 bárányt úgy kitenyészteniük, hogy azok nemét előzetesen meghatározták. A kísérlet eredményeinek gyakorlati alkalmazása véget vethet az egyes -- feldolgozóipar-ágak számára nemük miatt használhatatlan -- egyedek vágóhídra küldésének -- írja a Reuters. A 9 és 10 hetes, ma is egészséges bárányok úgy születtek meg, hogy a pároztatásnál használt hímivarsejteket korábban szétválasztották annak megfelelően, hogy hím vagy nőstény utódok létrehozására alkalmasak-e.

A Sydney Egyetem és az amerikai XY Inc. cég kutatói összességében 96 százalékos eredményt tudnak felmutatni, azaz ilyen százalékban sikerült meghatározni a születendő bárányok nemét. A kísérlet gazdasági haszna jelentősnek ígérkezik, mivel az eljárással az állattenyésztés hatékonysága legalább 50 százalékkal növelhető. Ez -- becslések szerint -- évente 6 milliárd dollárral csökkentheti világszerte a marha-, ló- és sertéstenyésztők költségeit. Ezenkívül véget vethet a nemük miatt felhasználhatatlan állatok leölésének is.
Ismert -- például --, hogy a tejgazdaságok többségének kizárólag tehenekre van szükségük, és emiatt csak Nagy-Britanniában évente mintegy 600 ezer birkának kell rögtön születése után elpusztulnia. Az ausztrál eljárás a hímivarsejteket először lefagyasztja, majd felengedi, és a megfelelő szétválasztás után mesterséges megtermékenyítést alkalmaz. A születendő állat nemének előzetes meghatározására eddig is volt sikeres példa, de ezekben az esetekben mindig csak friss hímivarsejteket tudtak használni. Márpedig az állattenyésztésben az eljárás gyakorlati alkalmazását csak hosszabb távon is tárolható sejtekkel lehet elképzelni. Az XY az egyetlen cég a világon, melynek engedélye van az amerikai mezőgazdasági minisztérium fejlesztette technológiát felhasználni az emlősök hímivarsejtjeinek szétválasztásánál.
A most alkalmazott technológiánál egy speciális érzékelő mérni tudja az előtte elhaladó sejteket, és így meg tudja határozni az adott kromoszóma típusát. Az XY a technológiát már tavaly piacra dobta Nagy-Britanniában, de használatát kizárólag a friss hímivarsejteknél engedélyezte. Az eljárásnak eddig mintegy 50 ezer brit marha köszönheti életét. A lefagyasztott és újraaktivált sejtekkel dolgozó technológia ausztráliai engedélyezésére -- a szakemberek szerint -- még két-három évet kell várni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.