Gyógyszertermelő növények

A másik megoldás, amikor a növényt olyan aranyrészecskékkel bombázzák, amelyek felületére felhordták a megfelelő DNS-szakaszokat. Az így preparált növényeknek csak fényre és vízre van szükségük, hogy a kívánt anyagot korlátlan mennyiségben termeljék. Az aratás után csak fel kell aprítani és cseppfolyósítani őket, hogy a proteinek leválaszthatók legyenek.
A szükséges gyógyszerek bő negyedét már ma is géntechnikai úton állítják elő. Ehhez emberi géneket juttatnak tehenek, sertések, juhok, kecskék, nyulak és tyúkok örökítőanyagába, hogy például azok tejéből vagy tojásaiból gyógyszereket, táplálékkiegészítőket és egyéb anyagokat nyerjenek. Gyakran azonban az állati embriók elhalnak, vagy a születés után kell elpusztítani őket, mivel a beléjük épített emberi gén nem működik. Ráadásul az állatok felnevelése, termékeiknek a baktériummérgektől, vírusoktól és betegségokozóktól való megtisztítása igen költséges.
Nem csoda, ha a növényekkel 10--50-szer olcsóbban lehet előállítani a hatóanyagokat. Az intézet kutatói különösen a dohányt kedvelik, amely géntechnikailag könnyen megváltoztatható, olcsón termelhető, és a legtöbb biomasszát, vagyis a legnagyobb proteinmennyiséget eredményezi.
A német törvények azonban egyelőre tiltják az úgynevezett transzgén növények termesztését. Ezért a Fraunhofer Intézet csak laboratóriumi méretekben képes a növényeket előállítani, holott például a rákellenes gyógyszerekhez 100 kilogrammos nagyságrendben kellenének hatóanyagok, ami már szántóföldi léptékű növénytermesztést kíván meg. A liberálisabb amerikai törvények következtében ez egyelőre csak az Egyesült Államokban valósítható meg, konkrétan Delaware államban, ahol a cigarettafogyasztás visszaesése miatti keresletcsökkenés a dohánytermesztőket új értékesítési lehetőségek keresésére késztette. Most olyan antitestek előállításán fáradoznak a dohányültetvényeken, amelyek a gyakoribb rákfajták ellen segítenek.