A hazai aneszteziológusok felkészültek az egynapos sebészeti ellátásra

A betegellátásban tervezett műtétek nagy részének az egynapos ellátási formában történő végzése orvosszakmai szempontból lehetséges. Ennek ellenére sokan gondolják, hogy ezt a gyógyítási módszert a kiadások csökkentése céljából a gazdasági szakemberek találtak ki. Ez nem teljesen helytálló elképzelés, bár tény: hatékonysága jelentősen kíméli a biztosítók kasszáját, csökken a drága kórházi ápolás ideje.

Már az 1900-as évek elején végeztek ambulánsan műtéteket, főként Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban. A sebészi technika és az aneszteziológia (műtéti érzéstelenítés) fejlődése tette lehetővé, hogy az 1960-as évektől ez az ellátás általánossá váljon, és a beteg számára is biztonságos legyen.

Az egynapos sebészet két nagy előnyét emelném ki. Egyrészt kétségtelen a költségmegtakarítás, a felmérések szerint 25-75 százalék között lehet. Ez a beavatkozás közvetlen költsége, hiszen a szükséges műszerek mennnyisége a műtét elvégzéséhez nem csökkenthető. Lényeges érv továbbá, hogy a betegek egyre nagyobb csoportjának ma már nem közömbös, hogy mennyi időt tölt kórházban, illetve táppénzes állományban. Vonatkozik ez elsősorban a vállalkozókra, menedzserekre, a politikusokra.

Egy példát említek. A nyílt epeműtét után kórházi ellátással a beteg akár 3-4 hetet is kiesik a munkából, míg a laparoszkópos beavatkozást követően pár nap után visszatérhet a mindennapi életbe, akár a munkahelyére is.

Kérdés azonban, hogy mindenkinél javasolható-e az egynapos sebészeti ellátás? Ennek a megválaszolásánál jelentkezik az aneszteziológusok felelőssége. Ugyanis kétségtelen, hogy a sebészeti műtéti technikák fejlődése lehetővé teszi nagyobb műtétek elvégzését is az egynapos sebészetben, de az ilyen fajta beavatkozásra csak akkor kerülhet sor, ha arra a beteg fizikailag és egyéb, az egészségi állapotát befolyásoló tényezőket is nézve alkalmas. Egyébként ma már elfogadott többféle beavatkozás az egynapos ellátásban, köztük például a sérvműtét, az aranyérműtét, a visszérműtét, a laparoszkópos ortopédiai, nőgyógyászati beavatkozás, kisebb urológiai műtét. Gyakori továbbá, hogy egynapos ellátásban végezzék az orvosok a szürkehályog-, a mandula- vagy a különféle plasztikai műtéteket.

Külföldi ajánlások szerint így láthatók el ma már a laparoszkópos epe-, prosztataműtétek, vagy a mellen végzett operációk. (British Association of Day Surgery, 1999.)

Azt, hogy kinél lehet ezeket a beavatkozásokat egynapos műtétként elvégezni, az aneszteziológus döntheti el. Itt van igazán nagy jelentősége az aneszteziológiai ambulanciáknak, amelyek az 1970-es években terjedtek el Európában, s 1980 óta egyre nagyobb számban Magyarországon is működnek. Ezek a rendelők azt a célt szolgálják, hogy a műtétre kerülő betegeket előzetesen, ambuláns vizsgálatokon készítsék föl az orvososok. Lényeges, hogy a beteg-orvos találkozó és a vizsgálat nyugodt körülmények között történjen, legyen idő arra, hogy a beteget megfelelőn felvilágosítsák a műtét soron alkalmazott érzéstelenítésről. Az ambulanciákon a szükséges vizsgálatok időben elvégezhetők, a fölösleges vizsgálatok is csökkenthetők. A magyarországi adatok is alátámasztják, hogy a tervezett műtétre kerülő betegek mintegy 90 százaléka ambulánsan előkészíthető. Ennek következtében a műtét tervezett időpontja betartható, csökken a kórházi ápolási napok száma, ezzel anyagi megtakarítás érhető el a betegek érdekének károsodása nélkül.

Az aneszteziológiai ambulancián történik azoknak a betegeknek a kiválasztása, akik alkalmasak e sebészeti ellátásra, azaz akiknél a műtéti és műtét utáni időszakban a szövődmények fellépésének lehetősége minimális.

Az egynapos sebészeti ellátás szervezhető gyógyintézeten belül, de a fekvőbeteg-intézettől függgetlenül is. Ez utóbbinál nagyon fontos azonban a kórházi háttér biztosítása, hogy az esetleges komplikáció esetén a beteg felvétele garantált legyen. A műtét után a beteg 4-6 órát tölt az úgynevezett ébredőszobában. Ezt követően a sebész és az aneszteziológus közösen megvizsgálja őt, és dönt a távozásáról. Elfogadott, hogy - szükség esetén - a beteg a műtétet követő nap reggelén, 24 órán belül hagyja el az intézetet.

Remélve, hogy sikerült érzékeltetnem a műtét előtti vizsgálat, a betegkiválasztás fontosságát, szeretném hangsúlyozni a műtét utáni otthoni ellátás jelentőségét. Sajnos, ennek a megoldatlansága gátolja az egynapos sebészet általános elterjedését.

A beteg távozása ugyanis csak akkor javasolható, ha megoldott az otthonába szállítás, ha szükség esetén telefonsegítséget tud kérni, s ami nagyon fontos: van az állapotának megfelelő felügyelete.

Azokban az országokban egyébként, ahol már elterjedt az egynapos sebészetet, javarészt kiépítették a kórházi hotelszolgáltatásokat, illetve e célra szakfelügyelettel rendelkező moteleket, amennyiben a beteg otthoni felügyelete nem megoldott. Sok helyen nővérek látják el az egynapos sebészeti beavatkozáson átesett betegek otthoni felügyeletét, hiszen az a kórházi ápolásnál lényegesen kevesebbe kerül az egészségbiztosítóknak.

Joggal vetődik fel a kérdés: a kétségstelen előnyök ellenére Magyarországon miért nem terjedt el az egynapos sebészet. A Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság felismerve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár financiális gondjait, az egészségügy és egyre inkább a betegek érdekét, az orvosszakmai kollégiummal - a biztonságos ellátás érdekében - már az 1990-es évek közepén kidolgozta és 1995-ben állásfoglalásként megjelentette az ambuláns anesztéziával kapcsolatos állásfoglalását. Két évre rá a műtétes szakmákkal együtt megalapítottuk az Egynapos Sebészeti Társaságot.

Évekkel ezelőtt megkezdtük a tárgyalásokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral is, ahol fogadókészséget tapasztaltunk. Ez érthető, hiszen az egynapos ellátással az OEP is nyer, nem kell fizetnie a drága kórházi ellátást.

Állíthatjuk, hogy kevés ország szakemberei készültek fel ilyen mértékben az egynapos sebészeti ellátására. Többek között ezért is mondható nagyon jónak a magyar aneszteziológusok külföldi megítélése. Ennek is köszönhető, hogy egyre gyakoribb felkérést kapunk nemzetközi szakmai kongresszusok megrendezésére, valamint az európai szakmai ajánlások kidolgozását végző testületekbe. Nincs más hátra: várjuk az egynapos sebészet művelésével kapcsolatos egészségügyi rendeletet és bízunk abban, hogy a kórházi menedzsment is fel-ismeri az ebben rejlő előnyö-ket.



DR. JANECSKÓ MÁRIA

A szerző orvos, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke

-->