A Magyar Hipertónia Társaság szakmai támogatásával olyan speciális kutatás zajlott a múlt év utolsó három hónapjában, ami választ ad arra, vajon mi befolyásolja a magasvérnyomás-betegségben szenvedőket abban, hogy gyógyszerüket rendszeresen szedik vagy nem szedik. A kutatási programban három hónap alatt ötezer embert kérdeztek meg a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet munkatársai. Egyebek mellett a betegek gyógyszerszedési viselkedését, az orvos által előírt terápia hűségüket firtatták.
Az EMMA-vizsgálat (első magyar magas vérnyomás) meglepő eredményt is hozott: a 35 éven felüli megkérdezettek 39 százalékának tartós, orvos által diagnosztizált magas vérnyomása van. Ez az eddigi, a praxisban becsült 30-35 százalékhoz képest jelentősen rosszabb helyzetre utal. Másik meglepő eredmény, hogy a vártnál nagyobb arányban jelent meg egy olyan korosztálynál is a kezelést igénylő magas vérnyomás, ahol eddig kevésbé volt jelen: a 35-45 éveseknél. A nők a magasvérnyomás-betegség szempontjából valamivel veszélyeztetettebbnek bizonyultak, mint a férfiak.
A további vizsgálat elsősorban arra irányult, hogy milyen feltételeknek kellene teljesülni ahhoz, hogy a betegek ne hanyagolják el a magas vérnyomás elleni gyógyszerek szedését. Sajnos, a hazai orvosi tapasztalat azt mutatja, hogy az esetek jó részében a betegek abbahagyják a gyógyszerszedést.
A korábban lezajlott nemzetközi ICE-vizsgálatból (Irbesartan Compliance Evolution) már kiderült, hogy a betegek terápiahűségét a kezdeti gyógyszerválasztás határozza meg leginkább. A későbbi, többszöri váltás miatt elvesztik bizalmukat az orvosban és a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekben egyaránt. Az ICE-vizsgálat eredményei is azt tükrözték, hogy akkor tartanak ki a javasolt magasvérnyomás-gyógyszer mellett, ha annak nincsenek komolyabb mellékhatásai, vagyis a kezdeti gyógyszerválasztás alapvetően meghatározza a terápiahűséget, és a kezelés sikerét. Az ICE-vizsgálatban a betegek az irbesartan hatóanyagú gyógyszereket szedték a legkitartóbban. Az EMMA-vizsgálatban nem hasonlították össze a különböző hatóanyagokat (csak a magasvérnyomás-gyógyszerek általános jellemzőit), hiszen főként arra keresték a választ, hogy a betegek szerint milyennek kellene lennie az ideális gyógyszernek.
A megkérdezettek az ideális gyógyszer tulajdonságai közül ebben az esetben is azt tartották a legfontosabbnak, hogy annak ne legyen mellékhatása, ezután következett az a tulajdonság, hogy naponta csak egyszer kelljen beszedni.
Az EMMA-ban arra is kíváncsiak voltak, milyen gyakori a betegek körében az, hogy más gyógyszerre térnek át. Gyógyszerváltás - a kutatási eredmények szerint - összességében a gyógyszert szedő betegek egyharmadánál fordult elő, de a váltásra kényszerülők több, mint fele több alkalommal is cserélt gyógyszert. A gyógyszerátállás okai között 38 százalék említette, hogy az nem volt elég hatásos, nem enyhültek a tünetek, 21 százalék említette a mellékhatásokat (általában), 8-8 százalék pedig azt válaszolta, hogy az orvosi javaslatra váltott, illetve hogy nem volt megfelelő a gyógyszer (általában).
Az EMMA-vizsgálat eredményei azt erősítik meg, hogy a tünetekkel, panaszokkal sokszor nem járó magas vérnyomás esetén csak úgy lehet elérni a beteg terápiahűségét és így a súlyos szív-, agyi, vese- és egyéb szövődményeket megelőzni, ha az alkalmazott gyógyszert az orvos az adott beteghez igazítja.
A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy nincs két egyforma beteg. Emiatt szükség van arra, hogy a terápiát az orvos minden esetben a pácienséhez igazítsa. (VG)
MUNKATÁRSUNKTÓL
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.