Mégis, kinek a joga?

Furcsa kérdést vetnek föl a művészetek területén a hatályos jogszabályok, amelyek szerint nincs mód arra, hogy a szerzők, előadók megtiltsák egy rádióállomásnak alkotásaik sugárzását, amint az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda főigazgatója által közzétett nyilatkozatból kiderül.

A szerzői jogi törvény előírásai szerint a szerző kizárólagos joga, hogy művét a nyilvánossághoz közvetítse, vagy erre másnak engedélyt adjon, az előadóművész rögzített előadását pedig csak az ő hozzájárulása esetén lehet nyilvánosan terjeszteni. A jogszabály rendelkezése szerint a zeneművek szerzői, illetve előadói lehetőséget kapnak arra, hogy a közös jogvédő irodánál műbejelentő lapot töltsenek ki, amely nyomán a mű védelemben részesül, és az iroda kezeli a jogdíjakat. A már nyilvánosságra hozott zeneművek esetén tehát ezt követően már az Artisjus engedélyezi a sugárzást, majd beszedi a felhasználásért járó díjakat.

Ha az Artisjus valamely felhasználónak engedélyt ad a közlésre, az a kiszabott díjak megfizetésével jogosulttá válik minden, a jogkezelő hatáskörébe tartozó, azonos műfajú mű felhasználására. Mivel a közös jogkezelést jogszabály írja elő, a szerzők és előadók tiltakozása legföljebb szimbólum jellegű lehet - fogalmazott lapunk kérdésére a neve elhallgatását kérő szakjogász. A szakjogász meglátása szerint azonban konkrét esetekben az előadóművész személyiségi jo-gainak, így például jó hírnevének megsértése miatt pert indíthat.

A magyar szabályozás összhangban van a nyugat-európai gyakorlattal. Ezt a szerzői jogvédelem logikájával néha ellentétesnek látszó szabályozást az élet diktálja. Olyan sok helyen történik a zeneművek felhasználása, hogy egyedi és eseti szerződések aligha vezetnének a szerzői jogok hatékony képviseletéhez.

Irodalmi műveknél például már más rendszer érvényesül: a szerző életében és a halálát követő hetven éven belül csak az ő, illetve az örökösök beleegyezése esetén történhet jogszerű felhasználás. Ezen a területen tehát indoklás nélkül is joga van az alkotónak vagy örökösének a felhasználás megtagadására. Ha ennek ellenére elhangozna az írásmű valamely rádióban, a szerző anyagi ellenszolgáltatásra tarthat igényt, sőt: büntetőjogi következmények is elképzelhetőek. Ma pedig már a távolság sem jelent menedéket a jogtalan felhasználóknak, hiszen például a neves amerikai musicalek szerzőinek is megvan Budapesten a színtársulatok műsorát fürkésző jogi képviseletük.

Mráz Dániel