Újabb másfél millió hordó olaj eshet ki a piacokról naponta – sokba kerülhet a készülő szuperblokád
Az Egyesült Államok és Irán között szerda óta kéthetes időtartamra kitűzött fegyvernyugvás van érvényben, amelynek bejelentése jótékonyan hatott a piacokra, és lenyomta az olajárakat a hordónkénti 100 dolláros szint alá. Számos kérdésben ugyanakkor nem sikerült közös nevezőre jutni a feleknek. A kedvezőtlen fejlemények azonnal éreztették hatásukat a Hormuzi-szoros hajóforgalmában. Ráadásul közép-európai idő szerint vasárnap délután Trump elnök bejelentette: blokád alá vonják a Hormuzi-szoros hajóforgalmát, ami ebben az értelmezésben nem a szoros amerikai hadihajók általi lezárását, hanem azt jelenti, hogy az amerikai erők feltartóztatnak minden, a Perzsa-öböl vizét elhagyó hajót. S bár a bejelentésből nem derül ki egyértelműen, a hajók feltartóztatásának mik a kritériumai, Trump elnök utalásaiból feltételezhető, hogy azokra a hajókra helyeződik a figyelem, melyekről feltételezhető, hogy üzemeltetőik megfizették Iránnak a nemzetközi jogi szempontból minimum aggályos hormuzi díjat – mutatja be az Origo.
Néhány óra múlva beárazhatja az olajpiac az amerikai blokádot
A lap arról ír, hogy számos kérdőjel van a bejelentett amerikai haditengerészeti blokád körül, amely magyari idő szerint hétfőn délután 16 órakor lép érvénybe. Ami jelenleg bizonyosnak látszik: a kéthetes tűzszünet továbbra is érvényben marad, az amerikai tengeri blokád pedig magyar idő szerint 16 órától lép életbe, attól kezdődően nem engedik át az iráni kikötőkbe tartó vagy onnan távozó hajókat.
Erről pedig az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) is tájékoztatott: „A blokádot pártatlanul fogják érvényesíteni minden nemzet hajóival szemben, amelyek iráni kikötőkbe és part menti területekre belépnek vagy onnan indulnak, beleértve a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl összes iráni kikötőjét is. A CENTCOM erői nem akadályozzák a Hormuzi-szoroson nem iráni kikötőkbe és onnan induló hajók szabad hajózását.”
A blokád célja az, hogy Iránt elvágják a saját olajának külföldi piacokra való juttatásának lehetőségétől, ami rendkívül érzékenyen érintené az iszlám köztársaság pénzügyi helyzetét.
Bár a blokád pontos formája még nem világos, szinte biztos, hogy
- hajók ellenőrzését és
- feltartóztatását
is magában foglalná, sőt akár Teheránhoz köthető hajók lefoglalását is, hasonlóan a venezuelai esethez.
Az azonban kérdéses, hogy az Egyesült Államok mennyire hajlandó az Indiai-óceánig üldözni a tartályhajókat, illetve miként reagálnának a felek egy esetleges incidensre vagy tanker megsérülésre, a környezeti kockázatokról nem is beszélve. Azt pedig a washingtoni döntéshozóknak is figyelembe kell venni, hogy a sikeres blokád tovább növelné az energiapiaci válságot.
Ha a blokádot sikeresen végrehajtják, az becslések szerint napi 1,5-1,7 millió hordónyi iráni olajat vonna el a piacról.
A blokád árát alighanem – további áremelkedéssel – akkor árazza be a piac, ha az megvalósul. A legrosszabbul Ázsiát érintené egy ilyen forgatókönyv megvalósulása.
Következményei pedig még az Egyesült Államokban is érezhetők lennének, mert az amerikai nyersolaj nem mindig tökéletes helyettesítője a közel-keleti típusoknak, ráadásul a magas világpiaci árak már most is növelik az inflációt az Egyesült Államokban.
Emellett az iráni Forradalmi Gárda azt közölte: minden olyan katonai hajót, amely „bármilyen ürüggyel” közelíti meg a Hormuzi-szorost, a tűzszünet megsértésének tekint, ez pedig a helyzet eszkalációjával járhat. Márpedig az Egyesült Államok jelentős katonai jelenléttel bír a térségben, többek között a USS Tripoli, a vadászgépeket is szállító amerikai hadihajó képében.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
