Brüsszel végre rádöbbent, hogy energiaválság van: új eszközökkel segítené az ipart és a fogyasztókat
Az Európai Bizottság várhatóan az energiaadók és a villamosenergia-hálózati díjak csökkentését javasolja annak érdekében, hogy felgyorsítsa a tiszta technológiák elterjedését és enyhítse a megugrott olaj- és gázárak hatásait – tudta meg a Bloomberg bennfentesektől.

Habár az EU közel-keleti energiafüggőségi kitettsége korlátozott, a fosszilis energiahordozók importjától való erős függés sebezhetővé teszi a globális árkilengésekkel szemben. Az irányadó európai gázár hétfőn 8,5 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy az iráni háború előtti szinthez képest már 48 százalékos pluszban áll. A Brent típusú kőolaj ára pedig a háború kezdete óta 41 százalékkal ugrott meg.
Az Európai Tanács, azaz az EU stratégiai politikaalkotó szerve az év elején kérte fel a bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedéseket az ipart terhelő energiaköltségek csökkentésére. A bizottság mozgástere korlátozott, ezért átfogó változtatások helyett a koordinált fellépést célozza, hogy elkerülje az infláció és a költségvetési hiány növekedését.
Koordinált uniós fellépést javasolhat az Európai Bizottság
A Jacques Delors Intézet jelentése szerint az iráni háború kezdete óta 22 uniós tagállam több mint 120, nem összehangolt intézkedést vezetett be, összesen több mint 9 milliárd euró értékben, hogy enyhítse az energiaárak emelkedésének hatásait. Ehhez további 13 milliárd eurónyi többletköltség társul a drágább fosszilisenergia-import miatt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke márciusban jelezte, hogy a rövid távú intézkedéseknek átmenetinek és célzottnak kell lenniük.
Az EU-nak gyorsan kezelnie kell a magas energiaárak strukturális okait, elsősorban a villamosenergia-piacon.
A jövő héten a bizottság javaslatokat tehet a hálózati infrastruktúra hatékonyságának javítására és a hálózati díjak csökkentésére – mondták a névtelenséget kérő források. Az EU végrehajtó testülete április 22-én fogadhatja el a szakpolitikai dokumentumot, ami intézkedéseket vázol fel a dráguló energiahordozók vállalatokra és fogyasztókra gyakorolt hatásának enyhítésére.
A tervek között szerepel az elektromos áram adóterheinek csökkentése is, egyes terhek eltörlése, valamint annak biztosítása, hogy az áram kedvezőbb adózás alá essen, mint a fosszilis energiahordozók.
Az energiamegtakarítási és tiszta technológiákat támogató ajánlások egy 2022-es tervre épülnek, amelyet akkor dolgoztak ki, amikor az orosz szállítások visszaesése miatt rekordmagasra emelkedtek a gázárak. A bizottság ugyanakkor nem javasol a négy évvel ezelőttihez hasonló keresletcsökkentési célokat.
A gázárplafon bevezetése sincs napirenden. A 2022-es válság idején az EU 180 euró per megawattóra ársapkát vezetett be az irányadó árakra, de ezt soha nem alkalmazták.
A jövő heti terv tartalmazhat iránymutatásokat az úgynevezett extraprofitadókra vonatkozóan, de várhatóan nem ajánlja azok uniós szintű bevezetését a tagállamok eltérő álláspontjai miatt. Múlt héten Németország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria és Portugália pénzügyminiszterei arra szólították fel az EU-t, hogy vesse ki az extraprofitadót azokra az energiacégekre, amelyek a háború következtében rendkívüli nyereségre tesznek szert.
Merz megelégelte a szitkokat, csökkentik az üzemanyag adóját
Németországban nincs védett ár az üzemanyagra, mint Magyarországon, s az árak felszökése egyre szélesebb társadalmi csoportokban érezteti negatív hatását. Az eddigi intézkedések eredménytelennek bizonyultak, és Friedrich Merz kormánya azonnal újabb lépéseket jelentett be, amint kiderült, hogy a tárgyalások az iráni háború lezárásáról eredménytelennek bizonyultak. A Hormuzi-szoros lezárva marad, az olaj ára tovább emelkedett – írta meg a Világgazdaság hétfőn.
Az energiaadót a dízel és a benzin esetében literenként bruttó mintegy 17 centtel csökkentik egy korlátozott, két hónapos időszakra
– jelentették be Berlinben a kormánykoalíció pártjainak vezetői. A 17 cent hétfői árfolyamon 62 forintnak felel meg – ez messze van a magyar védett árak mérséklő hatásától, de már érzékelhető változás.
„Ez nagyon gyorsan javítani fogja az autósok és a vállalkozások helyzetét az országban” – fejezte ki reményét Merz. A kormány arra számít, hogy az olajipar továbbadja a könnyítéseket. Barbel Bas (SPD) munkaügyi miniszter szerint a fogyasztók és a vállalkozások összesen mintegy 1,6 milliárd euró összegben jutnak üzemanyagár-csökkenéshez.
Ursula von der Leyen minden eddiginél vészjóslóbb figyelmeztetést kapott: energia nélkül marad Európa, térdre kényszerül a gazdaság
A közel-keleti háború súlyos sokkot okozhat a világgazdaságban. Katar energiaügyi minisztere szerint ha a konfliktus hetekig elhúzódik, a Perzsa-öböl menti energiahordozó-exportőrök tömegesen leállíthatják a termelést, a Hormuzi-szoros forgalmának akadozása pedig akár hordónként 150 dollárig emelheti az olaj árát. A földgáz ára a négyszeresére nőhet és globális energiahiány is kialakulhat. Jobb esetben csak iszonyatosan megdrágul az energia az európaiaknak, rosszabb esetben akár anélkül maradhatnak.



