Megújul az Almássy Téri Szabadidőközpont
Bár a VII. kerületi önkormányzat eredetileg tavaly nyáron akarta elindítani a nagy múltra visszatekintő Almássy Téri Szabadidőközpont felújítási munkálatait, eldőlt, hogy várhatóan az idén június végén kezdődhet meg a rekonstrukció első üteme - mondta a Világgazdaság érdeklődésére Nagy Károly, az intézmény igazgatója, aki szerint az épület teljes felújításához 6-800 millió forintra lenne szükség.
A munkálatokra hozzávetőleg 400 millió forintot tud biztosítani Erzsébetváros önkormányzata, a főváros pályázatok útján csak a programokat támogatja. A felújítás első ütemére 45,1 millió forintot, a másodikra 180 milliót, a harmadikra 150 millió forintot irányoztak elő - jegyezte meg Nagy Károly. Először a legégetőbb problémákat orvosolják, vagyis működőképessé teszik a személyi felvonót, beszerelnek egy teherliftet, helyrehozzák a lépcsőt, és a mozgássérültek számára feljárót építenek az épületben. Nagy Ká-
roly elmondta: a szabadidőközpontnak bevételkiesést jelent, ha az intézmény ilyen mostoha körülmények között működik. Beázik a tető, a hang- és fénytechnika 19. századi állapotokat tükröz, a számítástechnikai felszereltségük hét évvel ezelőtti szinten áll - sorolta. Ráadásul egy-egy koncert alkalmával a kihallatszó zaj zavarja a közelben lakókat.
Az Almássy Téri Szabadidőközpont idei költségvetése 120 millió forint, amelyből 40-50 milliót magának kell kitermelnie, a többit az önkormányzat fedezi, amely sajátjaként kezeli az intézményt. Már 10 éve szó van arról, hogy a Budapesti Művelődési Ház ideköltözik, de akkor a főváros is fenntartóvá válna. A vegyes tulajdonnak azonban nemcsak előnyei, hanem hátrányai is vannak - teszi hozzá az igazgató. A mára már fogalommá vált ház régi hírét egyébként sikerült újra visszaállítaniuk, a programok általában telt házasak. A közelmúltban rendezték meg például a Világveleje 2002 elnevezésű multikulturális fesztivált, amelyre közel 3000-en voltak kíváncsiak. Mint Nagy Ká-roly mondja, szeretnék, ha a szabadidőközpont egyfajta "fesztiválházzá" válna, és többnapos programoknak adna otthont. A termeket emellett közhasznú tevékenységek és más rendezvények számára is bérbe adják. Ezt rendhagyó programokkal is szeretnék kiegészíteni, mint például azzal a kiállítással, amely egy vak kislány anyukájának festményeit tárja a közönség elé. Mégpedig úgy, hogy a plafonon függő képeket egy távcsővel lehetne megtekinteni, amelynek a használatáért alapdíjat kérnének, a befolyt öszszeggel pedig a kislány szemműtétjéhez járulnának hozzá.
Szilágyi Katalin
