Az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyeiről

Az ÁNTSZ 1999-ben és 2000-ben egyaránt vállalkozási formában történő alapellátási tevékenységre adta ki a működési engedélyek túlnyomó részét. Egyébként az egészségügyi szférában megvalósuló privatizációk elsősorban az alapellátást érintik. Az alapellátásban jelen lévő vállalkozások száma körülbelül 10 százalékkal növekedett 1999-ről 2000-re, ezen belül ugyanígy emelkedett gyakorlatilag az összes tevékenységi kör (házi gyermekorvos, fogászati alapellátás, háziorvos, foglalkozás-egészségügyi ellátás, egyéb) száma is, bár arányaikban nem történt változás.

Egyébként a vállalkozásokon belül már 1999 végén kialakult az a szerkezet, ami jelenleg is funkcionál: a háziorvosi ellátás 34, a fogászati 28, a foglalkozás-egészségügyi ellátás 19, a házi gyermekorvosi tevékenység 11 százalékos részarányt képvisel. Az alapellátásban - 1999 és 2000 között - az állami tulajdonú tevékenység gyakorlatilag változatlan, míg az önkormányzati tulajdonú tevékenység 7 százalékkal emelkedett, azon belül jelentősebben a háziorvosi tevékenység 6 százalékos csökkenése tapasztalható.

Bár a fekvőbeteg-ellátásban az önkormányzati tulajdon túlsúlya még manapság is dominál, ám ezek száma 1999-ről 2000-re jelentős mértékben, mintegy 35 százalékkal csökkent, ami részben osztályok összevonásával, részben az ellátás vállalkozási formába történő áthelyeződésével magyarázható. 2000-ben emelkedést mutatott a vállalkozási formában történő fekvőbeteg-ellátásra kiadott engedélyek száma. Ennek meghatározó részét az egyes kórházakban tevékenykedő vállalkozók teszik ki, melyek bizonyos szak- és részfeladatokat látnak el, mint például ügyelet, vagy aneszteziológiai ellátás. Elhanyagolható részét viszont az önkormányzati fekvőbeteg-ellátó intézmények közhasznú társasággá való átalakulása jelenti, ahol is az önkormányzat többségi tulajdonú gazdasági társaságba helyezte át egyes fekvőbeteg-ellátó tevékenységét. Az állami tulajdonú fekvőbeteg-ellátás nagyságrendje állandó 1999 és 2000 decembere között, viszont azon belül nőtt az egyetemi klinikák részaránya.

A fekvőbeteg-ellátás vonatkozásában 2002. év elejére jelentős változás nem történt az előző két évhez képest.

A szakrendelésekhez kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások vállalkozásban történő ellátása dinamikusan - az ÁNTSZ intézetei által kiadott engedélyek alapján körülbelül 40 százalékkal - emelkedett 1999 és 2000 között.

Ebben a körben legnagyobbrészt azok a szakterületek, illetve tevékenységek kerültek át vállalkozások kezébe, amelyeknek az egészségpénztár általi finanszírozása előnyösebb volt, mint például a képalkotó diagnosztika, a laboratóriumok, művesekezelés, speciális vese- és epekőzúzás.

Szakrendelés fogalom alatt a rendelőintézeti, gondozói tevékenységet, valamint a szakambulancián végzett és az egyéb járóbeteg-szakellátást értjük. A 40 százalékos emelkedés magában foglalja szinte valamennyi orvosi szakmát, valamint az otthoni szakápolást is országszerte.

Az állami tulajdonú szakrendelések száma nem változott, viszont ezen belül a szakambulanciák csoportja 6 százalékkal emelkedett. Mindez azzal magyarázható, hogy a lakosság egészségügyi igényeit mind szélesebb körben kívánja kielégíteni az állami és az önkormányzati tulajdonú szakrendelés is. Ennek megfelelően igyekeznek tevékenységüket bővíteni. Ugyanakkor - a szakambulanciák számának emelkedése okaként - azt is figyelembe kell venni, hogy ebben az időszakban a járóbeteg-szakellátás finanszírozása kiemelkedően nyereséges tevékenység volt.

Az önkormányzati tulajdonú szakrendelések esetében minimális növekedés látható, ám ezen belül szerkezeti változás zajlott le 2000-ben, amikor a rendelőintézeti keretben történő működési tevékenységük száma növekedett, ez a szakambulanciák működési engedélyeinek csökkenését eredményezte.

-->