Dombóváron kht.-ben gyógyítanak
A gazdasági társasági formában történő működtetést a dolgozók döntő többsége bizalmatlansággal fogadta, féltették munkahelyüket, tartottak attól, hogy a közalkalmazotti törvény hatálya alól kikerülve a kötelező béremelés garanciáit elvesztik. A társasági szerződés 1995 közepén írták alá. A Dombóvári Városi Kórház jogutód nélküli megszűnésével új szolgáltatóként létrejött a Dombóvári Integrált Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság, mely ténylegesen 1996. július 1-jétől működik. Első tulajdonosai 50-50 százalékban Dombóvár város önkormányzata és a Rolicare Rt. voltak, 1997-től a tulajdonos 100 százalékban Dombóvár város önkormányzata lett. A valamennyi dolgozónak felajánlott tovább foglalkoztatást 49-en nem vállalták, ők végkielégítéssel távoztak, az intézményben dolgozók száma 8,2 százalékkal csökkent. Az új munkaszerződésekben a közalkalmazotti jogok nagy része továbbra is megmaradt. Jelentős veszteségként élték meg a dolgozók az 50 százalékos vasúti kedvezményre való jogosultság megszűnését, melynek biztosítása jogszabály-változtatást igényelne.
Az 1998-ban érvénybe lépő kollektív szerződésben a "régi" és "új" dolgozók munkaviszonyára eltérő szabályozást rögzítetek, mely lehetőséget adott a kategorizált bértáblarendszer szerinti díjazás megváltoztatására, és a tényleges teljesítményorientált bérezés bevezetésére. Az alkalmazotti jogviszonyban álló orvosok közül - működési engedély és felelősség biztosítás birtokában - egyre többen hoztak létre egészségügyi vállalkozásokat és kötöttek szerződést a kht.-val. A vállalkozó orvosokkal kötött szerződésekben lehetőség nyílt - elsősorban a hiányszakmák területén - a piaci viszonyoknak megfelelő bérezésre, az érdekeltségen alapuló teljesítmény szerinti díjazás kialakítására, specialisták, konzultánsok bevonására. A teljes patológiai ellátást évek óta alvállalkozó biztosítja, jelenleg a kht.-val szerződéses kapcsolatban álló 87 orvos közül 5 egyéni, 35 pedig társas vállalkozó. A dolgozók számának csökkenése elsősorban a gazdasági, műszaki apparátust érintette. A kht. működéséért anyagi felelősséggel is tartozó kéttagú menedzsmentet az ügyvezető orvos igazgató és az ügyvezető gazdasági igazgató alkotja, közöttük szabályozott munkamegosztás van, mely az elmúlt években és jelenleg is jól működik. A háromtagú felügyelőbizottság - melynek egy tagja az alkalmazotti tanács által delegáltan a dolgozói képviseletet biztosítja - rendszeresen ellenőrzi a kht. működését, a tulajdonos önkormányzat által jelentős mértékben átadott hatáskörrel. A könyvvizsgáló munkája segíti a szabályos gazdálkodást. Az önkormányzat rendszeresen beszámoltatja az ügyvezető igazgatókat a gazdálkodásról, pénzügyi helyzetről, és megköveteli a szakmai és üzleti tervet. A gazdasági társaságként történő működés egyértelműen a költséghatékonyságot helyezi előtérbe, melynek eredményeként az elmúlt években az aktív ágyak száma folyamatosan csökkent.
Az ágyak, valamint a személyi és tárgyi feltételek jobb kihasználása érdekében összevonások történtek, a manuális szakmák a múlt év január óta mátrixszerkezetben működnek, a műtétek programozása tervezetten a szakmák által összehangoltan folyik annak ellenére, hogy központi műtőblokk nem áll rendelkezésre. A hatékonyság növelést szolgálta, hogy 1999-ben egy sikeres OEP-pályázatot követően vesz részt a kht. a betegirányítási modellkísérletben ellátásszervezőként. A háziorvosokkal történő szakmai és szervezési kapcsolat kialakítása, a prevenció, szűrés, gondozás előtérbe helyezése, a közös szakmai protokollok kialakítása és folyamatos fejlesztése, a beteg utak állandó követésének lehetősége és elemzése alapot teremt a betegek megfelelő szinten történő ellátására, a párhuzamosságok kiküszöbölésére, az alapellátás, járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás közötti optimális arányok meghatározására, kapacitás önszabályozó mechanizmusok működésére. A cél az, hogy csak a progresszív ellátást igénylő esetek kerüljenek ki az ellátásszervezők köréből, az ellátás szabályozottan, szakmai protokollok alapján lehetőleg a lakóhelyhez közel legyen biztosítható.
Az intézet az egyre bonyolultabbá váló szakmai kapcsolatrendszer, a működés során keletkező növekvő adathalmaz kezelésére, a jelentési kötelezettségek teljesítésére és a teljesítmények folyamatos figyelésére egységes hálózatban működő informatikai rendszert alakított ki, mely a változó igényekhez igazodó fejlesztést kíván. A kht. kedvező kamatozású hitelekből jelenős beruházásokat hajtott végre (fűtési rendszer korszerűsítése, konyha felújítása), melynek eredményeként a működési költségek csökkenéséből tudja a kölcsönöket finanszírozni. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében megtett intézkedések - a túlméretezett aktív ellátókapacitás és az ápolási napok csökkentése - nagymértékben járultak hozzá a gazdasági stabilitás megőrzéséhez.
A közhasznú társasági formában közel hat éves működés során szerzett legfontosabb tapasztalatokat kiemelve elmondható, hogy a dolgozók kezdeti bizalmatlansága megszűnt, a bérszínvonal az ágazati szintnek megfelelő, bizonyos területeken (ügyeleti díjazás) magasabb. Kortól független, differenciált bérezési rendszer alakítható ki. A menedzsment és az érdek-képviseleti szervezetek - EDDSZ, Alkalmazotti Tanács, Magyar Orvosi Kamara - kapcsolatát az egyeztetésre, konszenzusra való törekvés, a konstruktívitás jellemzi. Elmondható, hogy az önkormányzat olyan közhasznú társaságnak a tulajdonosa, melynek érdeke az ellátás színvonalának emelése, a költséghatékonyság. Nem terhelik a közalkalmazotti jogviszonyból adódó kötöttségek és kötelezettségek, szabadabb a foglalkoztatás és a szerződéses kapcsolat kialakítása más szolgáltatókkal. A törvényes működés garanciáit számos intézmény - cégbíróság, főügyészség, felügyelőbizottság, Állami Számvevőszék, könyvvizsgáló - biztosítja.
Az ellátásban részt vevők érdekeltségének megteremtésével, a teljesítmény szerinti bérezés bevezetésével javul a betegek és az őket ellátók kapcsolata. Pénzforgalmi szemléletű gazdálkodás helyett költségszemléletű, a hatékonyság maximalizálására irányuló gazdálkodás alakul ki. A költségvetési intézményekkel szemben nettó helyett bruttó a finanszírozás. Az ügyvezetés hatásköre, önállósága, de egyúttal felelőssége is nő. Az értékcsökkenés megjelenik a költségek között, aminek következtében - mivel az OEP-finanszírozás az amortizácó fedezetét nem tartalmazza - évek alatt növekvő "veszteség" jelentkezik. A negatív pénzügyi mérleg okát a tulajdonosnak a beszámolókban meg kell indokolnia, hiszen valódi veszteségként értékelheti. Hátrányként jelentkezhet, hogy az újabb vagyontárgyaknak a társaság tulajdonába kerülése vegyes tulajdoni szerkezetet alakít ki. Az önkormányzat tulajdonosként nem tud kimenekülni a felújítás és eszközpótlás felelőssége alól. A gyakorlatban igen jól működtethetők a közös finanszírozású beruházások, felújítások oly módon, hogy az esetleges pályázatok önrészéhez az önkormányzat mellett a kht. is hozzájárul. A képviselő-testületi ülések havi gyakorisága, a nem kellő előkészítés, az esetleges politikai meggondolások a döntési mechanizmusokat késleltetik, ezáltal növelik az ügyvezetés munkáját, felelősségét. A dolgozók vonatkozásában hátrányt jelent a közalkalmazottaknak törvény által biztosította védelem hiánya, ám azt ellensúlyozni lehet az érdekérvényesítés erősítésével, az érdekeltségi rendszer bevezetésével. Idővel be kell látni a dolgozóknak is, hogy az életkor növekedése nem jelenthet béremelési automatizmust, annak egyetlen módja a teljesítmény mennyiségének, de még inkább minőségének emelése lehet.
Fontosnak tartom, hogy az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá történő átalakítását csak megfelelő előkészítés után, kellő információ birtokában, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a tulajdonos, a menedzsment és az orvososok, szakdolgozók közötti konszenzus kialakulása mellett lehet elvégezni. Tapasztalataink szerint az átalakuláshoz kapcsolódó félelmek nem megalapozottak. Az is tény, hogy a közhasznú társasági forma önmagában nem képes megoldani a gondokat, ahhoz a forrásbővítés, konszolidáció mellett a menedzsment és valamennyi dolgozó elkötelezettsége, a hatékony gazdálkodás kereteinek megteremtése szükséges.
A szerző a Dombóvári Integrált Egészségügyi Szolgáltató Kht. ügyvezető orvos igazgatója
