1997 óta minden esztendőben az éves inflációt meghaladó mértékben növekszik a könyvforgalom, s így történt ez tavaly is. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) adatai szerint a 45,74 milliárd forintos összforgalomból az adatközlő 134 piacvezető cég együttes forgalma 40,37 milliárd. Örvendetes, hogy megduplázódott a gyermek- és ifjúsági könyvek részesedése a teljes könyvpiacból. A tavalyi összforgalom 51,8 százalékát a magyar könyvpiac 12 legnagyobb, saját kiadványaival egymilliárd forint feletti forgalmat elérő cége produkálta. Alaptalannak bizonyult sokak félelme, hogy a külföldiek vennék át a vezető szerepet, hiszen ezek piaci részesedése tavaly 27,1 százalék volt.

Amikor tíz esztendővel ezelőtt fölmerült egy budapesti könyvvásár ötlete, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) a nemzetközi könyvfesztivált olyan időszakban hirdette meg, amikor szinte minden könyves cég óriási tőkehiánnyal küszködött. A mély válság után azonban 1997 óta minden esztendőben az éves inflációt messze meghaladó mértékben nő a könyvek eladása. Az akkori kulturális tárca új pályázatokat indított, s 1996-ban jött létre a szaktárca meg a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. közös hitelprogramja is, amelynek keretében pénzhez juthattak a könyves cégek, a kamatok felét pedig átvállalta a szaktárca. De a könyvpiaci eredményekhez hozzájárult az is, hogy sokan dolgoztak már vállalkozóként, s elszámolhatták költségként a kiadványok árát.

Az inflációt jelentősen meghaladó forgalomnövekedés jellemző a tavalyi évre is. A teljes könyvforgalom legnagyobb szeletét a közoktatási tankönyvek, nyelvkönyvek adják, az ágazat forgalma tavaly 12,59 milliárd (egy évvel korábban 10,77 milliárd) forint volt. A második helyet most is az ismeretterjesztő könyvek foglalják el, ezek 10,70 milliárd forintos piaca alig nőtt 2000-hez képest. A harmadik helyen állnak a tudományos művek, szakkönyvek, lexikonok és szótárak, ezek tavalyi összforgalma 8,78 milliárdra rúgott, s ez a 2000. évihez képest egymilliárd forintos növekedést jelent.

A negyedik legnagyobb szelet a szépirodalom kategóriájába sorolható művek részesedése, ezen kötetek forgalma 7,05 milliárd forint volt (2000-ben 5,8 milliárd). Tavaly 4,29 milliárd forintért vásároltunk gyermek- és ifjúsági könyveket, amelyek az összforgalom 9,4 százalékát adták az egy évvel korábbi 4,8 százalékos részesedés után. Tehát a gyermek- és ifjúsági könyvek piaci részesedése csaknem megduplázódott, s ez azután történt, hogy arányuk már 2000-ben is a duplájára nőtt 1999-hez képest. Két esztendővel ezelőtt is megfigyelhető volt, hogy a Harry Potter-kötetek hatására a gyerekek elkezdtek más könyveket is olvasni. Tavaly pedig még tovább erősödött ez az ágazat, ami annak is köszönhető, hogy már jóval A Gyűrűk Ura című film bemutatója előtt egyre többen keresték ismét a Tolkien-trilógiát.

Lassan, de növekszik a CD-ROM-ok részesedése is, hiszen tavaly 2,29 milliárd forinttal a piac 5,0 százalékát adták (az előző évi 1,82 milliárd forint 3,8 százalékos részesedést jelentett). Mindehhez érdemes hozzáfűzni: bármennyire dinamikusan nő is az éves forgalom, az eladott kötetek száma valamelyest csökkent. A 2000-ben értékesített 35,2 millió kiadvány után tavaly 32,6 millió könyv fogyott.

A minőségi kiadók problémája továbbra is az, hogy ezen kötetek jórészt kis példányszámban jelennek meg, ezért napvilágot se láthatnának támogatás nélkül. Csakhogy - a tankönyvek kivételével - alacsony, nem egészen félmilliárd forint állami támogatás jut a kiadóknak egy évben, miközben a hazai könyves szakmából évente 3,5-4 milliárd forint adó folyik be az államkasszába.

Eszéki Erzsébet