Tavaszi fesztivál, a legek két hete

Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) rendezvényeire körülbelül 60 ezer jegyet nyomtattak, s bár a végleges adatok a látogatottságról még nem készültek el (számos kiállítás nem zárta be kapuit), a koncertek, az opera-előadások és a táncszínházi estek többsége telt házas volt. A legdrágább belépőkért 12 ezer forintot kellett fizetniük az érdeklődőknek. Enynyibe kerültek például a jegyek a világhírű, varázsos hangú és személyiségű énekesnő, Kiri Te Kanawa fesztiválzáró koncertjére, amelyre a Budapest Kongresszusi Központ hatalmas termében még dupla pótszéksorokat is be kellett tenni. A legolcsóbb jegyek 500 forint körül mozogtak, ennyiért láthatták a táncbarátok a Dunarapszódia című fergeteges folklórestet a Madách Színházban, de a hagyományoknak megfelelően tartottak ingyenes koncerteket is. Az átlagár 3600 forintra jött ki, tegyük azonban hozzá: ez a szám alacsonyabb lenne, ha beleszámolnánk a fesztivál keretében megnyílt kiállításokra szóló múzeumi belépők árát.

A jegybevétel természetesen messze nem fedezi a költségeket, amint tőlünk nyugatabbra sem élnek meg a nagy fesztiválok támogatók nélkül, pedig arrafelé jóval magasabbak a jegyárak. A BTF összbevétele az idén körülbelül 543 millió forint, s bár a jegybevétel összege még nem végleges, az arányokra lehet következtetni. Mint Koch Andrea, a Budapesti Fesztiválközpont Kht. pr- és marketingvezetője lapunknak elmondta: ezúttal a kulturális tárca a legnagyobb támogató az összbevétel körülbelül 29 százalékával, a Gazdasági Minisztérium csaknem 27, a főváros több mint 13 százalékkal vette ki részét a programok segítéséből. Mintegy 30 százalék a kht. saját bevétele, azaz a magáncégektől kapott összeg, a barter és a jegybevétel. A fő mecénás Siemens mellett új nagy magántámogató is akadt: az ÁB-Aegon 10 vidéki városban segítette a fesztivált, s támogatta a Nederlands Dans Theater hatalmas sikert aratott fellépését is. A szponzorok között ismét ott volt a Deutsche Telekom.

A kiadások legnagyobb részét, körülbelül az összes költség mintegy felét a fellépő művészek tiszteletdíja teszi ki, s ez nem csoda, ha belegondolunk, milyen neves művészek és együttesek léptek fel ezúttal is hazánkban. A kiadások másik feléből hozzávetőleg 20 százalék a pr és a marketing aránya, a többi a dologi kiadásoké.

Örvendetes, hogy stabilnak látszik az Európában már rangos fesztiválként jegyzett magyar rendezvénysorozat költségvetése, hiszen hosszú távra tervezni csak így lehet - márpedig évekre előre le kell kötni a főbb koncerteket, táncelőadásokat. Az arányok sem változtak, hiszen ha összehasonlítjuk például az 1998. esztendő adataival, elmondhatjuk: akkor a három fenntartó a bevételek 70 százalékát adta, a szponzori támogatás (12 százalék), a barter (6) és a jegybevétel (12) összesen 30 százalékát - ugyanúgy, mint ezúttal, s az 1998-ashoz hasonlóan alakultak az idén a kiadások is (VG, 1998. márc. 10.).

Amint Koch Andreától megtudtuk: az idén összesen 178 előadást tartottak a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amelyre 27 külföldi együttes és 144 külföldi előadóművész érkezett. A hazai együttesek száma 105, az itthoni szólistáké, egyéni fellépőké 145 volt. Öszszesen 50 hangversenyt tartottak, hét opera-előadást, 13 színházi és irodalmi estet, kilenc templomi koncertet, hat népzenei programot, négy dzsesszkoncertet. A táncművészeti előadások száma 16 volt, az operetteké kilenc, a gyerekprogramoké tíz, a szabadtérieké öt, de szerveztek szakmai rendezvényeket is, ezek száma 13. Mindezek mellett 36 kiállítás nyílt a BTF keretén belül, köztük olyan, szenzációszámba menő is, mint Henri-Cartier Bresson retro-spektív tárlata és Robert Capa kiállítása, amely még májusban is látogatható.

Eszéki Erzsébet