Kihasználatlan lehetőségek

A részleges szolgáltatóváltás iránt érdeklődő háztartások legnagyobb távhívási forgalommal jellemezhető 25 százaléka adja az összes távhívási költés mintegy 60 százalékát, azaz a verseny igen erőteljesen koncentrált piacokért folyik.

Miközben a mobil-előfizetések száma a BellResearch becslése szerint az év végére elérheti a hat és fél milliós határt, addig a vezetékes távközlési piacon az idén százezer szerződést is viszszamondhatnak az ügyfelek. Igaz azonban az is, hogy noha a háztartások vezetékes telefonnal való ellátottsága csökken, még mindig meghaladja a mobil-előfizetésekét. A háztartásoknak ugyanis csupán 53 százalékában van mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező személy, szemben a háztartások 75 százalékos behálózottságával.

A mai piaci körülmények között a vezetékes távközlési szolgáltatók már csak egymás rovására juthatnak új előfizetőkhöz. A vezetékes telefonok piacának tavaly év végi liberalizációjának hatása egyelőre "részleges", a verseny csak a belföldi távolsági, a mobil- és a nemzetközi hívásoknál valósulhat meg. Az idézett jelentés kutatói modellezték, hogy a hazai háztartások igénybe vennének-e egy olyan vezetékestelefon-előfizetési konstrukciót, amelynél továbbra is a jelenlegi szolgáltatónál maradna a vezetékestelefon-előfizetésük, de a belföldi távolsági vagy a mobilirányú, illetve a nemzetközi hívásoknál más szolgáltatót vennének igénybe a jelenlegi szolgáltatójuknál alacsonyabb árak mellett.

A vizsgálat végeredménye szerint a hazai háztartások 45 százalékában volna szándék részleges szolgáltatóváltásra. Közülük biztosan váltana 17 százalék; valószínűleg 28 százalék, feltéve, ha az alacsonyabb díjakat jelentene. A megkérdezettek 36 százaléka a kérdésre nemleges választ adott. A fennmaradó 19 százalék nem tudott érdemben válaszolni, ami egyebek mellett jelezheti a liberalizációval kapcsolatos ismeretek gyenge kommunikációját. A közel 1,3 millió vezetékestelefon-előfizetéssel rendelkező háztartásnál jelenhet meg a távhívó forgalom "másik" szolgáltatóhoz való átterelésének elvi lehetősége.

Közülük mintegy egymillió háztartás a Matáv primer körzeteiben található. A BellResearch becslései szerint kb. 665 ezerre tehető azon háztartások száma, amelyek nyitottak a részleges liberalizáció iránt. Ezeknél a háztartásoknál az átlagos távhívó forgalom havi bruttó 3644 forintra tehető, amely az összes távhívási költés kb. 53 százaléka.

A BellResearch elemzői a részleges szolgáltatóváltás iránt nyitott háztartásokat az egyes hívásirányokban elvárt számlacsökkenés mértéke alapján kategorizálták. A díjcsökkenés mértékére vonatkozó vizsgálat alapján a háztartások négy csoportra oszthatók. Ebből három tipikusan homogén mértékű elvárásokat fogalmaz meg a távolsági hívásirányokban, míg azonosítható egy olyan csoport is, amelynél a nemzetközi viszonylatban deklarált tarifacsökkenés mértéke a mobil- és belföldi távolsági hívásirányokkal összevetve elhanyagolható.

1. "Belföldi és mobilhívásirány": a csoporthoz tartozó háztartások viszonylag jelentős mértékű árkedvezményt várnának el a belföldi távolsági, de még inkább a mobilhívásirányban, hogy áttereljék azokat másik szolgáltatóhoz. Ezzel szemben a nemzetközi relációban mindössze átlagosan néhány százalékos elvárást fogalmaztak meg. Ez annak tudható be, hogy ezen háztartásoknál egyáltalán nincs szerepe a nemzetközi hívásoknak.

2. "Árérzékeny" csoport: az ide sorolhatók átlagosan 10-15 százalékos díjcsökkenési elvárást fogalmaztak meg mind a belföldi távolsági, mind a mobil-, mind a nemzetközi hívásirányokban. Árérzékenységénél fogva - rövid távon - ez a csoport jelentheti a részleges szolgáltatóváltás fő célcsoportját, hiszen a szándék megvan a távolsági hívásirányok átterelésére, és az elvárt díjcsökkenés mértéke is jellemzően összevág a kínálati oldal szereplőinek ajánlatával.

3. "Közepesen árérzékenyek": ez az ügyfélcsoport átlagosan 25 százalék körüli díjcsökkenési elvárást fogalmazott meg mind a belföldi távolsági, mind a mobil-, mind a nemzetközi hívásirányokban. Az árérzékeny szegmens után a részleges szolgáltatóváltás második legígéretesebb részpiacát képezhetik.

4. "Árérzéketlen" csoport: az ide sorolhatók átlagosan 45-50 százalékos díjcsökkenési elvárást fogalmaztak meg mind a belföldi távolsági, mind a mobil-, mind a nemzetközi hívásirányokban. Az elvárt árkülönbség azonban olyan mértékű, amit egyetlen kínálati oldali szereplő sem tud (hosszú távon) rentábilisan kielégíteni.

A részleges szolgáltatóváltást kilátásba helyező háztartások mintegy 32 százaléka nevezhető "árérzékenynek". A legnagyobb szegmenst a "közepesen árérzékeny" csoport alkotja 48 százalékkal.