Mire jó az MBA-diploma?

Az utóbbi években egyre keresettebbek Magyarországon is az úgynevezett MBA- - Master of Business Administration - diplomák, amelyek főként a külföldi tulajdonú nagyvállalatoknál jó ajánlólevelek a gazdaság minden területén. Sőt - a fejvadász cégek tapasztalatai szerint - ma már nem csak a felsővezetői szinten, de sok helyütt a középvezetői körben is elvárt e diploma megléte.

A tapasztalatok szerint - mondja Pintér Zsolt - a vállalati előléptetési rangsorban ez előnyt jelent. Ugyanis a cégvezetők tudják, hogy e diploma egyben egy gondolkodásmódot, üzleti szemléletet is jelent. Ezért e kurzusok közül az az igazán értékes, ahol az oktatás nyelve angol, hiszen csak ilyen módon lehet igazán elsajátítani az angolszász üzleti gondolkodást. Az MBA-diplomák másodlagos, bár igen fontos hozadéka az a kapcsolatrendszer, amit a kurzus évei alatt a résztvevők megszereznek. Ez ugyanis egyfajta szoros kötődést is jelent a hallgatók között, amit később - s ez szintén sokéves tapasztalat - nagyon jól lehet a karrierépítés során kamatoztatni az üzleti világban. Általánosan elfogadott vélemény az, hogy aki bekerül egy rangos intézmény MBA-kurzusára, ott az üzleti világ elit társaságába kerül be, ami szinte egy életre szól. Egyébként ez utóbbi - az összetartás - is amerikai mintára épül fel.

Az MBA -épzések közös jellemzője a tantárgyi struktúra, amely szinte mindenütt azonos. E kurzusok alapja az általános vezetési-szervezési ismeretek, a pénzügyi-számviteli ismeretek, a marketing, az értékesítés, a kommunikáció, az emberi erőforrás- gazdálkodás, a válságmenedzselés. S aztán hogy e vázat melyik intézmény mivel tölti meg, természetesen már nagyon eltérő. E képzés fontos jellemzője a gyakorlatorientáltság. Azaz a kis csoportos problémamegoldás, a rengeteg helyzetgyakorlat, amellyel a hallgatókat felkészítik a mindennapi üzleti életre, ahol e tudás azonnal készpénzre váltható. Éppen e gyakorlat-központúság miatt terjedt el, hogy azonnal az egyetem után nem lehet az MBA-képzésre bejutni, ehhez feltétel a néhány éves gyakorlati munka.

Az természetes, hogy van egyfajta vita arról, melyik MBA-képzést nyújtó intézmény vagy intézmények a legrangosabbak, hogy hol folyik "valódi" MBA-oktatás. E téren sorrendet felállítani nem lehet, nem is lenne érdemes. E szempontból két csoportra lehet osztani az iskolákat. Vannak a nagy hagyományokkal rendelkező állami egyetemek, mint például a Műegyetem vagy a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem, amelyeket főként jó hírük és versenyképes áraik tesznek keresetté e piacon. Ugyanakkor a magániskolák közül jó néhány külföldi egyetemi háttérrel rendelkezik, így folyamatos szakmai ellenőrzés mellett dolgoznak. Igaz, van, hol ez nincs meg.

Az intézmények között a különbséget talán az oktatás szerkezetében lehet érzékelni - véli a szakember. Mint említette, az MBA-oktatás legfőbb ismérve a gyakorlatiasság. Némely vélemények szerint ez inkább a magánintézményekre jellemző, míg az állami egyetemek többségénél még mindig inkább a hagyományos oktatási forma a gyakorlat. Ám ez alól kivétel a Műegyetem és a Közgáz. A többségnél ugyanis még mindig nagy hangsúlyt kap az elméleti képzés, amit egyetemi körökben sem tartanak túl szerencsésnek.