Általános és konkrét elképzelések a szövetségnek benyújtott nemzeti felajánlásokban

A magyar hozzájárulást a NATO-hoz két tényező határozza meg. Egyrészt honvédelmünk folyamatban lévő felülvizsgálata, amely előreláthatólag jövő tavaszra fejeződik be. Az átfogó elképzelések előterjesztését ezt követően ígéri a magyar hadvezetés. Medgyessy Péter Prágába a magyar hadsereg négy évre szóló - összesen harmincmilliárd forintos - reformtervével érkezett, amelynek keretében jövőre húsz százalékkal emelik a védelmi költségvetést. Igaz, ebben az összesen mintegy 1,3 milliárdos kiadásban benne van a Gripen gépek beszerzésére szánt összeg is, amelynek pontos nagysága azt követően rajzolódik ki, hogy a hónap végén megérkezik az ajánlat a légi utántöltésre is alkalmas vadászgépek bérlésére. A konkrét magyar felajánlás hazai csapategységeknek vegyi és biológiai fegyverek elleni eszközökkel való felszerelésére és egy logisztikai zászlóalj felállítására vonatkozik. Magyarország támogatja az amerikai rakétavédelmi tervek megvalósítását is, tekintettel azonban arra, hogy egyelőre valójában csak elképzelések fogalmazódtak meg, ennek inkább szimbolikus a jelentősége. Magyarország nem vállalkozik harcoló alakulat küldésére Afganisztánba vagy Irakba, parlamenti felhatalmazással azonban magyar egység is részt venne egy Kabul környéki német békefenntartó műveletben. Irak elleni katonai fellépés esetén a légtér és repülőterek átadásával járulnánk hozzá a szövetség erőfeszítéseihez.

A velünk egyidejűleg a NATO-ba lépett Lengyelország elsősorban elit speciális egységeire és gyorsreagálású csapataira építi felajánlását, míg a csehek hosszabb ideje tekintélyt vívtak ki maguknak rendkívül jól felszerelt és kiképzett, biológiai és vegyi háborúzásra és elhárításra alkalmas egységükkel.

Az új tagok közül Szlovákiának ugyancsak a biológiai és kémiai mentesítésben vannak szakértői, valamint tűzszerész- és aknamentesítő, békefenntartó, továbbá légvédelmi egységeket tud felajánlani az ország. Szlovénia felvételét a NATO-ba katonai potenciálja és mérsékeltnek minősített elkötelezettsége, alacsony katonai kiadásai miatt sokáig megkérdőjelezték a Pentagon magas rangú köreiben. Ugyanakkor az ország a szövetség előretolt állása a Balkánon, használható légvédelemmel, képzett hegyivadász-egységekkel és katonai rendőrséggel.

A balti államok felvétele alapvetően politikai kérdés volt, amit az is mutat, hogy Lettország GDP-arányos katonai kiadásai Magyarországénál is alacsonyabbak, 1,2-1,3 százalék körül mozognak. Ennek ellenére tűzszerész-, aknakereső és -mentesítő alakulatokkal tud hozzájárulni a közös védelemhez. Észtország békefenntartó tapasztalatait kínálja, akárcsak Litvánia, amely a katonai légtérirányításban is szerepet tud vállalni. A három balti ország összesen alig több mint húszezer fős hadserege korábban ironikus vélemények szerint csak a "CNN-védelemre" volt alkalmas: egy esetleges orosz támadáskor annyi ideig kitartani, ameddig egy nyugati stáb a helyszínre ér. Egy amerikai és norvég segítséggel kiépített, százmillió dolláros radarrendszer, a balti légtér teljes ellenőrzésére alkalmas BaltNet kiépítésével azonban megnőtt a kis országok stratégiai jelentősége. Litvánia pedig a közelmúltban írt alá 31 millió dolláros szerződést hatvan amerikai Stinger légvédelmi rakéta vásárlására.

Bulgária és Románia esetében a lakosság magas lélekszáma, az együtt közel kétszázezres hadsereg, az országok stratégiai helyzete (fekete-tengeri kikötők, a kaukázusi térség ellenőrzése, a Balkán szomszédsága, a "hiányzó láncszem" Törökország és Görögország felé) többet nyomott a latban, mint a kiterjedt korrupció és a gazdasági reformok lassúsága. Mindkét országban kirívóan magas (2,5-2,8 százalékos) a katonai kiadások aránya. Bulgária Koszovóhoz közeli bázisai, fertőtlenítési és sugármentesítő tapasztalatai, Románia pedig Afganisztánt megjárt Vörös Skorpió hegyivadász-egységei felajánlásával alakíthatja ki helyét a szövetségen belül.