Móra, a minőségi túlélő
A rendszerváltozás előtti nagy állami kiadók közül csak néhány élte túl a kilencvenes évek első felében tapasztalt válságot. Ilyen a Móra Kiadó, amely megszenvedte ugyan a gazdasági átalakulás nehézségeit, ám ma is őrzi vezető szerepét a gyermek- és ifjúsági könyvek kiadásában. A mostani karácsonyi könyvvásáron például a Móra szerepel a legtöbb kiadvánnyal: 21 kötettel (köztük olyan is akad, amely 16 év után jelent meg ismét), s a 21 könyv közül 11 az újdonság. Ez utóbbiak között említendő például a Vuk, Fekete István népszerű, klasszikus regénye, amely most kapható először színes albumként - tájékoztatta lapunkat a kiadó főszerkesztője, Balassa Anna. Az újdonságok között szerepel például Janikovszky Éva két kötete, a felnőtteknek szóló Ráadás, valamint a Már óvodás vagyok. Az Ők & Ők sorozatban két új kötet is kapható, az egyik Unni Drougge svéd írónő Kell a férfi?, valamint Ildikó von Kürthy magyar származású német írónő Szívzökkentő című műve. Ismét megjelent a gyerekek két kedvence, A vakond nadrágja, valamint a Babar és a Télapó.
A kilencvenes évek első felében a könyvpiac privatizációja drámai változásokat jelentett a Móra Kiadó életében is, elveszítette a korábbi székházát, s a munkatársi gárdát 100 főről 20-ra kellett csökkenteniük. Ma a munkatársak száma 12 - mondta el a Világgazdaságnak Cs. Tóth János vezérigazgató. A kiadó a 80-as évek elején annyi könyvet jelentetett meg, hogy szinte minden napra jutott egy. A Móra 1997 után évente 45-55 könyvet adott ki, tavaly már 78-at, az idén pedig kereken 100-at. A kilencvenes évek végén 300 ezer fölött volt az összpéldányszám, az idén ez 550 ezer. Ami a bevételt illeti: 1997-ben még nullszaldós volt a Móra Kiadó Rt., 1998-ban viszont már némi nyereséggel zárták az évet a 130 millió forintos forgalom után. Tavaly 194 millió forintos volt az éves forgalom, az idén 250-260 millió várható.
Általában a kiadott művek 40 százaléka a Móra által egyszer már megjelentetett, újranyomtatott kötet, a 60 százaléka új. Ez Cs. Tóth János szerint szép arány, hiszen amint említi: az EU országaiban az új cím az összes megjelenő kiadványnak csupán 5 százaléka. A Móra Kiadó két-három évvel ezelőtt 3-4 ezer példányban nyomtatott ki egy könyvet, most 5500 az átlagpéldányszám. Egy könyv árából körülbelül 35 százalékot tesz ki a papír- és nyomdaköltség, körülbelül 50 százalék körül mozog az az öszszeg, amit a terjesztő kap, a fennmaradó kis rész osztható el személyi kiadásokra, a szerző honoráriumára, némi reklámra. Amint Cs. Tóth János elárulta: szerzői honoráriumra tavaly 32, az idén 53 millió forintot fordított a Móra. Némi pénzt hirdetésre is fontos kiszorítaniuk a költségvetésből, hiszen szükség van arra, hogy a kiadványokra felhívják az olvasók figyelmét. A Móra 1998-ban és 1999-ben 3-3 millió forintot különített el reklámcélokra, az 1997-es összeg dupláját, az idén ez körülbelül 6 millió forint.
A kiadó legnépszerűbb szerzői között az élen áll Janikovszky Éva, akit a kicsik és szüleik-nagyszüleik egyaránt kedvelnek. A legkisebbek egyik legkedveltebb kötete hosszú ideje Móra Ferenc Zengő ABC-je, a nagyobbaknál például Bálint Ágnes az egyik favorit, s általában jellemző, hogy kedvelik a képernyőről ismert figurákat.
