Két nappal a választás után megtámadták a BYD szegedi óriásberuházását – Amerikából jött a bomba
Egy munkavállalói jogokkal foglalkozó amerikai szervezet szerint munkaügyi visszaélések történhettek a BYD magyarországi üzemének építése során – szúrta ki a kedden közzétett jelentést a Bloomberg. Kellemetlen helyzetbe hozott munkavállalókról van szó a két nappal a magyar választás után közzétett dokumentumban. A termelés elindításához közel járó BYD-gyár magyar gazdaság újbóli felélénkülésének egyik fontos oszlopa lehet.
A China Labor Watch mintegy 50 munkavállalót kérdezett meg októberben és novemberben, miután bejelentés érkezett a szegedi üzemmel kapcsolatban. A New York-i székhelyű nonprofit szervezet kedden közzétett részletes jelentése szerint a vizsgálatukban olyan gyakorlatokra bukkantak, amelyek
- adósrabszolgaságnak minősülhetnek,
- illegális vízumhasználatot és
- túlzottan megterhelő munkakörülményeket feltételeznek.
A Bloomberg szerint a BYD közleményében azt hangsúlyozta, hogy kiemelten kezeli a munkavállalói jogokat, és a vállalat, valamint beszállítói – beleértve a kivitelezőket és a munkaerő-szolgáltatókat – szigorúan tartják magukat az előírásokhoz. A cég elkötelezett amellett, hogy magyarországi tevékenysége „felelősen, átláthatóan és globális elveihez igazodva” működjön.
A BYD Szegeden épülő üzeme a kínai autógyártó első jelentős gyára az Európai Unióban. A sencseni központú vállalat nagy erővel terjeszkedik a külföldi piacokra, és idén több mint 40 százalékkal, 1,5 millió darabra növelné a Kínán kívüli eladásait.
A szegedi üzemben a kínai elektromosautó-gyártó legkésőbb az év közepéig megkezdené a tömeggyártást.
A Világgazdaság megkereste a BYD Auto Hungary Kft.-t, valamint a szegedi polgármesteri hivatalt kommentárért. Amint érkezik válasz, cikkünket frissítjük.
A jogvédő szervezet vendégmunkásokról ír, nem magyarokról
A jelentése alapján a szervezet egy többlépcsős közvetítői rendszerű foglalkoztatásra találtak bizonyítékot, amely a pénzügyi kockázatot a munkavállalókra hárítja.
A dolgozók arról is beszámoltak, hogy heti hét napot dolgoztak, a műszakok pedig meghaladták a törvényes korlátokat és túlórahatárokat. Az építőmunkások sokszor napi 9-10 órát dolgoztak, mindössze 30 perces ebédidőnyi pihenővel, de nyáron 12-14 órás munkarend is gyakori volt. Állításuk szerint az indulás előtti képzés során arra is utasították őket, hogy a hatósági ellenőrzések során hazudjanak a munkaidejükről.
A szervezet hosszan sorolta a jogsértéseket, amelyek szerinte ellentétesek lehetnek a magyar jogszabályokkal, és összhangban állnak az ILO kényszermunkára vonatkozó indikátoraival, például azzal, hogy nem lehet hétnapos munkahetet tartani garantált pihenőidő nélkül, az átláthatatlan munkaviszonyok, a megfélemlítés és megtorlás, a késleltetett bérfizetések a kisebb alvállalkozók körében vagy céges utasítások adása a munkaidő meghamisítására.
A jogvédők szerint a jogsértések alvállalkozók és munkaerő-közvetítők által foglalkoztatott kínai vendégmunkásokat érinthetnek.
A China Labor Watch több hatóságot is megkeresett a feltételezett jogsértések hivatali kivizsgálása érdekében. A jogvédő szervezet bejelentést tett
- az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságánál,
- az Európai Parlament illetékes bizottságánál,
- a magyar alapvető jogok biztosánál, valamint
- a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalánál.
Az ombudsmani hivatal a törvényi elévülésre hivatkozva elutasította hatáskörét az ügy munkajogi vonatkozásaiban. Megerősítették azonban, hogy az illetékes magyar munkaügyi hatóságok vizsgálják az ügyet. A vízummal kapcsolatos aggályokat hivatalosan átadták az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak további intézkedések céljából.
A kormányhivatal is azt jelezte vissza a szervezetnek, hogy a bejelentés alapján eljárást indítanak a nem megfelelő egészségbiztosítás és orvosi ellátás munkahelyi sérülések eseteinek kivizsgálására.
A China Labor Watch több mint két évtizede vizsgálja a munkakörülményeket, elsősorban Kínában és a kínai külföldi beruházásoknál.
A hírügynökség kereste a Munkaügyi Felügyeletet, de az egyelőre nem reagált.
A BYD szegedi gyára most fog berobbanni
Mint lapunk korábban beszámolt róla, a BYD korábbi közlése szerint idei exportja eléri az 1,5 millió autót. Ez messze – nagyjából 15 százalékkal – meghaladná a sencseni székhelyű vállalat által januárban közzétett 1,3 milliós célkitűzést.
Az optimista exportkilátásokról azután beszéltek a BYD vezetői, hogy a vállalat az elmúlt négy évben először pénteken számolt be éves szintű nyeresége csökkenéséről, annak ellenére, hogy 2025-ben – a Teslát megelőzve – a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójává vált.
A hazai piacán irgalmatlan árversenybe kényszerült óriás ölébe az iráni háború kitörésével akkora lehetőség pottyant, amelyre senki sem számított. Miután felszökött az üzemanyag ára a háború miatt, egyes külföldi piacain a BYD most annyi autót ad el naponta, amennyit korábban két hét alatt.
Totális áttörés a BYD-nál, most robban be a szegedi gyár: sorban állnak érte az emberek, senki se akar kimaradni
Olajárrobbanás és geopolitikai feszültségek pörgetik fel az elektromos autók iránti keresletet világszerte. A BYD már most brutális növekedést mutat külföldön, és 2026-ra teljesen új szintre emelheti az értékesítéseit.
