A világ két legnépesebb országát szorongatja meg az iráni háború, de az egyik jobban viseli
Az Egyesült Államok Hormuzi-szorosra kivetett blokádja nemcsak Iránt szorongatja, hanem Indiát és Kínát is. A blokáddal az amerikai elnök veszélyezteti törékeny kapcsolatait ezekkel az országokkal – állítja a CNBC, Donald Trump gyakori kritikusa. Mivel az iráni olajexport mintegy 98 százaléka Kínába irányul, és az amerikai blokád miatt a perzsa állam most nem tud neki szállítani, a május közepén esedékes amerikai–kínai csúcstalálkozón keményebb hangnem uralkodhat. Indiát pedig összezavarja Trump a jelentés szerint. India ugyanis azt tapasztalja, hogy az amerikai külpolitika ellentmond a gazdasági érdekeinek.
Kína
Az amerikai kormányzat az elmúlt hetekben többször jelezte, hogy stabil kétoldalú kapcsolatra törekszik Kínával, ám a feszültség jelei láthatók. Peking, amely eddig visszafogottan reagált a blokádra, kedden keményebb hangnemre váltott. A külügyminisztérium szóvivője, Kuo Csia-kun veszélyesnek és felelőtlennek nevezte a blokádot, amely szerinte csak tovább fokozza a feszültséget.
Vége a stratégiai nyugalomnak, Kína most tényleg bepöccent: egyszerre csapott le az USA-ra és az európai szövetségesekre
Stratégiai nyugalommal viselte Kína az energiaellátását sújtó közel-keleti konfliktust – eddig. Az iráni háború azonban, úgy tűnik, Peking megítélése szerint stratégiai lehetőség számára, és hirtelen váltással kedden egyszerre csapott le fő riválisára és annak európai szövetségeseire a világpolitikai színtéren.
Több mint egy hónappal az iráni háború kezdete után Trump a jól ismert eszközhöz nyúlt, amikor 50 százalékos vám kivetésével fenyegette meg Kínát arra az esetre, ha fegyvereket szállít Iránnak. Peking visszautasította a vádakat, alaptalan rágalmaknak és rosszindulatú összekapcsolásnak nevezve azokat. Kína azt is bejelentette, hogy ha Trump beváltja a fenyegetését, akkor arra határozott választ ad.
A blokád – a „felszabadítás napja” vámjaihoz hasonlóan – nem diszkriminatív, minden iráni olajat vásárlóra vonatkozik, nem kifejezetten Kínát célozza – mondta Dan Wang, az Eurasia Group Kína-igazgatója. „Peking diplomáciai szinten tiltakozik, de nem valószínű, hogy komoly megtorló lépéseket tesz.”
Ugyanakkor egyetlen félreértés vagy tengeri incidens gyorsan elmérgesítheti a helyzetet, és veszélybe sodorhatja Washington és Peking törékeny kapcsolatát.
India
India az importált energiától való erős függése miatt különösen megérzi a konfliktus gazdasági következményeit. Április elején hét év szünet után újraindította az iráni olaj- és gázvásárlásokat, miután Teherántól ideiglenes amerikai felmentés mellett biztonságos áthaladást kapott hajói számára a szoroson.
Narendra Modi indiai miniszterelnök telefonon egyeztetett Trumppal a közel-keleti konfliktusról, kifejtette, hogy India a feszültség csökkentését és a béke mielőbbi helyreállítását támogatja.
Arpit Chaturvedi, a Teneo tanácsadó cég dél-ázsiai geopolitikai kockázati szakértője azonban úgy látja, még ha Washington külön engedményeket tesz is Indiának, azok valószínűleg nem fedezik teljes gázszükségletét.
„A blokád megszilárdulásával India várhatóan leállítja az iráni kőolaj importját, ellenkező esetben romolhat a kapcsolata Washingtonnal” – magyarázta. India várhatóan más források – például Oroszország, az Egyesült Államok vagy Ausztrália – felé fordul, miután lejár az amerikai mentesség.
Az energiaválság kezelése
Az energiasokk eltérően érinti a két ázsiai gazdaságot.
Kína helyzete kezelhetőbb, mint más nagy gazdaságoké, köszönhetően jelentős olajtartalékainak és diverzifikált energiaforrásainak. A Windward becslése szerint kedden mintegy 157,7 millió hordó iráni olaj volt tengeren, amelynek közel 98 százaléka Kínába tartott.
Kína stratégiai és kereskedelmi olajtartalékai, valamint a szállítás alatt álló készletek több mint 120 napnyi nettó importot fedeznek – mondta Dan Wang.
Ha csak az iráni szállítások esnek ki, Kína más forrásokra támaszkodva és a szénhasználat növelésével képes kezelni a helyzetet.
Az üzleti lap úgy tudja, hogy Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter kedden állítólag megbízhatatlan globális partnernek nevezte Kínát, amiért az inkább felhalmozza az olajat, mintsem enyhítené a globális hiányt.
India ezzel szemben nem rendelkezik hasonló tartalékokkal. A világ harmadik legnagyobb olajimportőreként nettó importja a GDP 3,5 százalékát teszi ki, így az egyik leginkább kitett gazdaság a blokáddal szemben
– mondta Sumedha Dasgupta, az Economist Intelligence Unit vezető közgazdásza.
Mivel az olajkészletek kevesebb mint 60 napra elegendők, India sokkal nehezebb helyzetbe kerülhet, ha a közel-keleti szállítások tovább akadoznak.
A helyzet különösen súlyos a cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG) esetében, amely kulcsfontosságú a háztartások és vállalkozások számára. India nem rendelkezik érdemi stratégiai LPG-tartalékokkal, és a finomítók, illetve forgalmazók készletei legfeljebb két-három hétig fedeznék a keresletet importkiesés esetén.
India LPG-importjának szinte egésze a Közel-Keletről érkezik, és tavaly a kereslet mintegy 66 százalékát fedezte.
Irán is kénytelen lesz leállítani az olajtermelést az amerikai blokád miatt
Nagy bajba kerülhet Irán, ha az Egyesült Államok haditengerészete tartósan zárva tartja a Hormuzi-szorost. Az országnak ebben az esetben ugyanis heteken belül le kell állítania az olaj kitermelését, mert csak maximum 16 napi mennyiséget tud tárolókban elhelyezni. Gyorsan telnek a tárolók export nélkül. Az olaj Irán fő bevételi forrása, de hetekre elegendő van már úton a vásárlók felé.
