Magyarország bűnbak volt, nem fekete bárány: sorra ismerik be a nagyhatalmak – senki sem látja szívesen Ukrajnát
Egyre több európai nagyhatalom zárkózik el attól, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban csatlakozzon az Európai Unióhoz. A háttérben belpolitikai félelmek, gazdasági aggályok és a korábbi bővítések tapasztalatai húzódnak meg – írta a Magyar Nemzet.
Az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai elképzelések között korábban felmerült, hogy Kijev gyorsított eljárásban csatlakozhatna az Európai Unióhoz. Az ötletet több befolyásos szereplő is támogatta, köztük Donald Trump és Volodimir Zelenszkij, akik szerint ez erős ösztönző lehetne egy békemegállapodás részeként.
EU-tagság Ukrajnának? Szó sem lehet róla
A gyakorlat azonban jóval bonyolultabb. A Politico értesülései szerint az uniós tagállamok körében egyre erősebb az ellenállás a gyorsított csatlakozással szemben. A vita már nem csupán technikai vagy jogi kérdés, hanem nagyfokú politikai kockázatokat is hordoz.
A bővítés egyik legfőbb szószólója, Ursula von der Leyen továbbra is támogatja Ukrajna közeledését az EU-hoz. Ennek ellenére a tagállamok többsége nem kívánja napirendre venni a gyorsított eljárást. A hangsúly inkább azon van, hogy Kijev teljesítse a csatlakozáshoz szükséges reformokat, és alkalmazkodjon az uniós jogrendhez.
A kulcsállamok – köztük Németország, Franciaország és Hollandia – egyértelművé tették: a csatlakozási folyamatnak szigorúan érdemalapúnak kell maradnia.
Nem támogatják, hogy geopolitikai okokból felgyorsítsák a folyamatot, még akkor sem, ha Ukrajna háborús helyzete ezt indokolttá tenné.
A háttérben belpolitikai félelmek húzódnak meg. Több kormány attól tart, hogy a csatlakozásról szóló vita felerősítené a populista erőket. A 2004-es bővítés idején elhíresült „lengyel vízvezeték-szerelő”-narratíva – amely az olcsó kelet-európai munkaerő beáramlásától való félelmekre épített – ismét előkerülhet a közbeszédben. Ez különösen érzékeny kérdés olyan országokban, ahol a belpolitikai egyensúly eleve törékeny.
Kiemelt példa Franciaország, ahol egy új tagállam felvételéhez népszavazásra lenne szükség. Egy ilyen referendum kimenetele erősen bizonytalan, és nemkívánatos politikai következményekkel járhatna, beleértve a radikálisabb politikai erők megerősödését.
A magyar politikai helyzet sem hozott áttörést. A választások után sokan arra számítottak, hogy változhat hazánk álláspontja, azonban Magyar Péter világossá tette:
Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását.
A bővítési vita ráadásul túlmutat Ukrajnán. Több tagállam attól tart, hogy újabb országok belépésével megnő a döntéshozatal blokkolásának kockázata, különösen a vétójog miatt. Emiatt Brüsszelben már felmerült, hogy a jövőben ideiglenesen korlátoznák a tagállamoknak ezt a jogkörét.
Mindezek ellenére Ukrajna számára az EU-tagság továbbra is stratégiai cél, mert hosszú távon gazdasági stabilitást és biztonsági garanciákat jelenthet az orosz fenyegetéssel szemben. A jelenlegi politikai realitás azonban egyértelmű: a gyorsított csatlakozás lehetősége távolabb került, és a hangsúly ismét a lassabb, feltételekhez kötött integráció felé tolódik.
Zelenszkijt váratlanul hátba támadta a legfőbb európai szövetségese: egyenesen megmondta neki, Ukrajna most nem lesz az EU tagja – búcsút mondhat a 2027-es csatlakozásnak
A szükséges jogszabályok hiánya miatt 2027 előtt nem várható csatlakozás. Az EU-tagság nem baráti gesztus, hanem technikai folyamat – hívta fel a figyelmet Radoslav Sikorski lengyel külügyminiszter, aki szerint Ukrajna törvényhozása lassan halad.
