Az unió hatalmas vállalkozás

>> Hamarosan szavaz az Országgyűlés az alkotmánymódosításról. A vitában hangsúlyt kapott, hogy teljes állami függetlenségünk csorbát szenved az uniós csatlakozással. Kell-e félteni szuverenitásunkat?

- Mint egy önálló ország legnagyobb kincsét, természetesen félteni kell. Ebben a szituációban azonban nem, hiszen most önként vállalt szuverenitásvesztésről beszélhetünk. Óhatatlanul van olyan terület, ahol - ha tetszik, ha nem - bármilyen módon is fogalmazzuk meg az alkotmányt, szuverenitásunk csökken. Így bizonyos törvényhozási kérdésekben a csatlakozást követően nem az arra hivatott magyar, hanem az uniós szervek gyakorolják a jogosultságot. Az uniós szervek bizonyos része önállóan cselekszik, és intézkedésének eredményei kötelezőek a tagállamokra, így azok lesznek majd reánk is. Ezekben a szervezetekben ugyan ott vannak a különböző országok küldöttei, állampolgárai, de mint hivatalnokok, tehát nem közvetlenül a tagállamok képviselőiként járnak el. Az unió más szervei a tagállamokra ugyancsak kötelező határozatokat, rendelkezéseket, szabályokat állapítanak meg. Ebben a döntéshozatali rendszerben azonban a tagállamokat képviselő küldötteké a fő szerep. Ilyen esetekben aligha beszélhetünk a szuverenitás csökkenéséről. Azt gondolom, sokkal inkább annak növekedése a helyénvaló megállapítás, hiszen a teljes unióra nézve kötelező szabályok megalkotásában ott lesz, részt vesz Magyarország képviselője is. Az EU által hozott bizonyos - többnyire kereskedelmi jellegű - rendelkezések közvetlenül kötelezik a tagországokat, ezt pedig illett tudni már akkor, amikor a csatlakozási kérelmünket előterjesztettük. Ehhez képest ma nem lehet azon aggályoskodni, hogy szuverenitásunk e tekintetben korlátozott lesz-e, vagy sem, mert a kérdés ilyetén felvetése, finoman szólva, szakszerűtlen.

>> A korlátozást szükségszerű-e közvetlenül az alkotmányban kimondani?

- Nem feltétlenül, de az a tisztességes, ha a szuverenitás bizonyos korlátozását maga az alaptörvény mondja ki, leszögezvén, hogy az uniós szabályrendszer olyan, amellyel nem lehet ellentétes az ország alkotmánya. Nem tisztességes, ha ezt nem mondja ki, ám ettől az eredmény még ugyanaz, a korlátozás ugyanúgy érvényesül. Az uniós országok közül mindössze Görögország és Portugália alkotmányából hiányzik az utalás erre. Nekik viszont olyan speciális jellegű az alaptörvényük, ami indokolja ezt a hiányt.

>> Milyen szerepe lesz az Országgyűlésnek a törvényalkotásban a csatlakozás után?

- Változatlanul óriási szerepe lesz, a korlátozással együtt. A jogalkotás centruma továbbra is a nemzeti parlament marad. A törvényeket az Országgyűlésnek kell meghoznia. Más kérdés, hogy érvényesülnek majd az uniós szervek alkotta keretjellegű és egyéb szabályozások, amelyek a magyar képviselők kezét bizonyos fokig megkötik. Tehát ugyan ők szavazzák meg a törvényt, de annak tartalmára kötelező előírásokat adhat az uniós szabály. Egy büntető jogszabályt természetesen a magyar parlament hoz meg. Ugyanakkor bizonyos bűncselekményeknek az unió megszabta szöveggel és szankcióval kell a magyar büntető törvénykönyvben szerepelniük. Ezek a megkötések azonban nem vonják el a nemzeti parlament jogosítványát. Nem feledhető az sem: az uniós szerveknél eljáró kormány a parlamenti felhatalmazással és parlamenti számonkérhetőség mellett képviseli a magyar érdekeket és jár el jogkörében.

>> Változik-e az igazságügyi tárca feladatköre?

- Már változott és bővült is. A jogszabály-előkészítő munka során ma is figyelembe kell vennünk az uniós követelményeket. Meg kell tehát vizsgálnunk azt, hogy a leendő jogszabály megfelel-e például egy közösségi keretszabálynak, nincs-e rá mondjuk kötelező uniós rendelkezés, ami fölöslegessé, illetve a csatlakozás után lehetetlenné is teszi meghozatalát. Új szempontrendszer érvényesül a jogszabály-előkészítésben, ami a csatlakozás után még meghatározóbbá válik. A minisztérium a csatlakozást követően is minden bizonnyal felelőse lesz az uniós joganyag fordításának, karbantartásának, a nyilvánosság biztosításának, ami nem kis feladat. Egy jogi nyelvnek egy másik jogi nyelvre fordítására sem a köznyelvi, sem a műfordítói technikák nem alkalmasak. Ebben a munkában a megfelelő terminológiák megtalálása a legnehezebb feladat, különösen azért, mert a mi hagyományos, kontinentális jogi gondolkodásunkat némiképp megzavaró angolszász elemek is szerepelnek természetesen az uniós joganyagban. Igaz, már a római egyezmény óta igyekszünk hozzászokni, és már majd egy évtizede alkalmazzuk a strasbourgi szervek esetjogát.

>> Milyen segítséget várhat az állampolgár, a vállalkozó a közösségi jog mindennapi alkalmazásában? Abban például, hogy eséllyel pályázhasson uniós támogatásokra?

- Úgy gondolom, hogy ebben az igazságügyi tárcának mint a jogszabály-előkészítés általános felelősének ugyancsak sok teendője lesz. Jellemzően azonban a gazdasági tárcákkal együttműködve kell kialakítani a segítségnyújtás módját, hiszen a társminisztériumok terjesztik elő az idevágó szabályozásokat, amelyekhez az igazságügy a szakmai hozzájárulását adja.

>> Az uniós jogalkotást sok kritika is éri. Felróják, hogy olykor évekbe telik egy-egy irányelv elfogadása. Kifogásolják, hogy esetenként túl részletező, nagyon szigorú, sokat követel a tagállamoktól.

- Annyi bizonyos, hogy ez egy bürokratikus rendszer. Nehézkes, és nagyon sok hibalehetőséget, veszélyt hordoz magában. A jelenlegi tagok nem alaptalanul kritizálják, valószínűleg nekünk is lesz bajunk vele, nem szabad illúziókba ringatni magunkat. Bizonyos, hogy utóbb, a rendszer kiépültét követően, a hatáskörök megosztása egyértelműbbé válik, vertikálisan és horizontálisan egyaránt, ami rendezettséget eredményez, és az intézkedések sora is finomodni fog. Ez várhatóan a szabályozásban is érzékelhetővé válik, és a rendelkezések alkalmazása kevesebb gondot okoz, ha pontosan tisztázódik egyebek közt a különböző nemzetközi bíróságok hatásköre. Az unió hatalmas vállalkozása az emberiségnek. Ekkora szövetség ritkán jön létre. Biztos, hogy a világ első-második gazdasági, és az sem kétséges, hogy egyik legnagyobb politikai hatalma lesz. Ennélfogva természetesen soha nem lesz mentes a kisebb-nagyobb működési problémáktól. Miért lenne zavar nélküli ma, a kezdeti időszakban, amikor a sokszínű és tradicionálisan gyakorta egymásnak feszülő országokból igyekszik egységes egésszé válni? Azt sem tudjuk még, hogy mennyire lesz egységes.

>> Hogyan ítéli meg az uniós jog jövőjét?

Bár már folynak az uniós alkotmány előkészületei, sok az ellenérv. Kérdéses, szükség van-e egyáltalán közös alaptörvényre. Nem jósolható meg az sem, lesz-e, kell-e valóban egységes uniós jog. Az mindenesetre látható, hogy a gazdaságban egységes kötelező szabályozás jön létre. Más területeken feltehetőleg keretszabályok rendszere szabja majd meg azt a minimumot, amit be kell tartaniuk a tagországoknak. De hogy mi lesz a tendencia, a kötelező és az egységes szabályozás felöleli-e ezeket a területeket is valamikor, azt ma még nagyon nehéz fölmérni.