Egyre több a "vonalas" hivatal
A világ fejlettebb országainak többségében jó ütemben halad az elektronikus ügyintézés és általában az elektronikus kormányzás elterjedése. Európán belül kisebb a növekedési ütemek közötti eltérés, mint Ázsiában, illetve a nyugati féltekén - szögezi le legfrissebb, 31 ország csaknem 29 ezer lakosának válaszait összegző jelentésében a TNS piackutató vállalat. A tanulmányból kiderül, hogy míg tavaly a megkérdezetteknek csak 26 százaléka volt online kapcsolatban valamelyik államigazgatási intézménnyel vagy helyi önkormányzattal, addig ez az arány az idén már 30 százalékra emelkedett.
Figyelemre méltó, hogy az emberek fokozatosan egyre nagyobb bizalommal fordulnak a központi szervekhez, illetve a lakóhelyükön felmerült ügyeiket is mindinkább vonalon intézik. A jelentésben természetesen az idén is megemlítik, hogy az adatkezeléssel összefüggő aggodalmak képezik a legnagyobb akadályt a még szélesebb körű elterjedtség előtt. Ám itt is javulás tapasztalható, mert most csaknem kétszer annyian voltak azok, akik szívesen megadták bankkártya- vagy bankszámlaszámukat, mint a tavalyi első, átfogó felmérés idején.
A globális mutatók azonban jelentős különbségeket tárnak elénk a bizalom fokáról, és ez mind a kormányzati, mind pedig az informatikai területen dolgozó jogi és műszaki szakemberek számára fontos körülmény. Skandinávia és Délkelet-Ázsia egyes országai vezetik a rangsort. Itt eleve az átlagost jóval meghaladó az általános internethasználat, míg például Japánban csak minden tizedik ember tartja elegendőnek a biztonságot garantáló eljárásokat. Ennélfogva nem meglepő, hogy Japán az e-kormányzás növekedését összefoglaló abszolút listán is az utolsó, mégpedig csökkenő számokat mutatva: 17-ről 13 százalékra esett az online ügyintézést használó lakosok aránya. Érdekes, hogy Nagy-Britanniában sem sokkal jobb a helyzet, mint a távol-keleti szigetországban. A briteknek csak egytizede él az online ügyintézés-tájékozódás lehetőségével, miközben a neten egyébként lógók aránya ennél háromszor magasabb.
A jelentés szerint a lakosság továbbra is főleg információkeresésre és azok letöltésére veszi igénybe az egyes hivatalok vagy önkormányzatok honlapjait. A megkérdezettek még mindig csak 12 százaléka végzi ügyeit vonalon. Igaz, ez 50 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, de még mindig elmarad a kívánatos 20-30 százaléktól. Az már nem lepte meg a kutatókat, hogy növekvőben van a női online ügyintézők aránya, és az sem újdonság, hogy leginkább a 35 évnél fiatalabbak veszik igénybe ezt a lehetőséget. Váratlan - igaz, nem számottevő - visszaesést tapasztaltak ugyanakkor a 60-65 éves korosztálynál. Erről a rétegről úgy beszéltek néhány éve, mint meghódítatlan piaci szegmens. Elemzők azonban rámutatnak: az idősebb korosztály online ügyintézési hajlandóságának mérséklődése mögött nem feltétlenül fizikai-egészségügyi, vagy kényelembeli okok állnak. Inkább arról lehet szó, hogy a magukra maradó idősek a közvetlen, élőszavas kommunikációt részesítik előnyben, szeretnek találkozni azzal, akit fel kell keresni, és ezt fontosabbnak ítélik, mint a gyors, papírmentes ügyintézést.
A közösségek választott tisztségviselőivel folytatott online kommunikáció tehát viszonylag jól fejlődik a világon, s ezt igyekeznek kihasználni a különböző informatikai szolgáltatóvállalatok is. Az IDC jövő évre vonatkozó, novemberben közölt és Nyugat-Európára kiterjedt felmérése itt is növekedést mutatott ki: a cégek 2003-ban 22 százalékos forgalomemelkedést várnak az e-kormányzással összefüggő projektjeiktől, így ez a piac Nyugat-Európában 2,8 milliárd dollárt tesz majd ki.
"A szolgáltatók előtt egyre nagyobb lesz a bejátszható (klaszszikusokat nem bűn idézni) pálya, egyszerűen bűn lenne kihagyni ezt a lehetőséget, hiszen a szélessávú internettől egészen az adó-visszatérítésekig terjed az e-kormányzat felhasználási területe" - véli James Weir, az IDC egyik kutatásvezetője.
A szakértő szerint a nyugat-európai kormányok azért maradnak le a skandinávoktól vagy a délkelet-ázsiaiaktól, mert egyszerűen nem különítenek el elegendő pénzt a költségvetésben erre a célra. A kifinomultabb e-kormányzati megoldásokhoz folyamatosan fejlesztendő hardveres és szoftveres projektekre lenne szükség. Ezekbe pedig be kell vonni a tervezésben, a gyártásban, az üzemeltetésben és a fejlesztésben érintett vállalatokat és szolgáltatókat. A jól bevezetett márkákkal és kiváló ügyfélkapcsolati rendszerrel bíró, globális informatikai szolgáltatóvállalatok jövőre még sikeresebbek lehetnek a piachódításban. Emellett az is várható, hogy néhány nemzeti cég - mint például a skandináv országokban működő TietoEnator vagy az olasz IT Telecom - lábra kap, részben azért, mert helyi partnere lesz a nagyoknak. (MN)
