BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Indulhat az eKormányzat

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Négy lépcsőben képzeli el a kormányzati munka magyarországi elektronizálását az a tanulmány, amelyet egy ko-rábbi megbízás alapján az Accenture tanácsadó cég készített el. A koncepció év eleji elfogadását követően ma már a legfontosabb elemek kidolgozása folyik.

Az elektronikus kormányzat koncepciójának év eleji megalkotását követően jelenleg már folyik az egyes elemek kidolgozása. Fontos projektnek számít például a társadalombiztosítási, foglalkoztatási és egészségügyi személyes ada-tokat tartalmazó, úgynevezett "smart kártyák" informatikai rendszerének kiépítése. Ilyen rendszer már több uniós tagállamban működik.

A negyvenmillió ügyfélre kifejlesztett spanyol hálózat megalkotója, az Accenture tanácsadó cég készítette a magyar elektronikus kormányzat felépítésének koncepcióját is, és minden bizony-nyal pályázik majd a magyar smartkártya-projekt megvalósítására is.

Az elektronikus kormányzat alapvetően a kormányzati szervek egymás közötti, valamint az állampolgárokkal és vállalatokkal való külső kapcsolatát fogja egybe. Az erről szóló, és az év elején elkészült Accenture-tanulmány magas szintű nemzetközi kitekintést tartalmaz, és számba veszi a rendszer négy fő elemét: a stratégiát, az oktatás, ösztönzés és működés szervezetét, a folyamatok működését és a technológiát.

Ezek alapján az elektronikus kormányzat fejlődése négy fokot járhat be. Az első esetben csak interakciók valósulhatnak meg, ennek tipikus példája az e-mail-forgalom. A továbbfejlesztéssel azonban már tranzakciós felület is nyílik, így például meg lehet hosszabbítani a jogosítványokat, és esetleg fizetni is lehet. Ezt követően megvalósítható az adatbázisok és funkciók összekapcsolása, így például a társadalombiztosítási és adóügyek egyetlen felületen, egyidejűleg intézhetők. A fejlettség végfoka, ha az informatika teljes transzformációt idéz elő, azaz az elektronikus lehetőségek alakítják már a kormányzatot, és nem fordítva. Ilyen esetben például már egy állami hivatal kialakításánál is figyelembe veszik az elektronikus felület igényeit és lehetőségeit - derül ki az Accenture tanulmányából.

A tanácsadó cég mindezek nyomán kétféle ajánlást fogalmazott meg: egyfelől számba veszi a szükséges fejlesztések irányait, másfelől utal a már megvalósult funkciók szükséges javítására. A szakemberek nemzetközi tapasztalatok alapján a fejlesztéseket öt irányban képzelik el.

Az elektronikus kormányzatnak egyrészt a tudáscsere és a naprakész tudás átadásának fórumává kell válnia, amihez jelentős marketingakcióknak is társulnia kell. Másrészt ezen a felületen keresztül valósítható meg az elektronikus beszerzés, a vállalati példák alapján ez komoly költségcsökkentést eredményezhet a rendszer egységesítése és átláthatóbbá tétele által. Harmadrészt a jelenlegi gyakorlathoz képest kiterjeszthető az elektronikus adózás intézménye a kisebb társaságokra, majd pedig a magánszemélyekre is. Negyedrészt ehhez társulhat majd a társadalombiztosítási rendszerek teljes és integrált elektronizálása is.

Az elektronikus kormányzat lehetőséget ad az elektronikus választás megvalósítására is. Az Accenture tanulmánya szerint a jelenlegi magyar közigazgatás számos ponton szembesül kötöttségekkel, az önkormányzatok jelentős részénél például az automatizáltság és az informatika szempontjából kőkorszak uralkodik - érzékelteti a helyzetet az Accenture részéről Kenesi János. Úgy látja továbbá, hogy a szakminisztériumok és hivatalok (úgynevezett silók) vertikális szerkezetei is igen nehezen átjárhatók, jóllehet az állampolgárok ügyeik vitelénél ezt igényelnék.

A silókon belül igen nehézkesen zajlanak a folyamatok: egy minisztériumi határozat meglehetős késéssel kerül csak át a gyakorlatba, de egy alegységből induló kezdeményezés is igencsak nehézkesen jut fel a minisztérium döntésben illetékes szintjére. A rendszeren belül is rengeteg az ellentmondás, de szabályozás szempontjából is komoly lemaradások vannak. A vázolt nehézségek persze nem könynyen számolhatók föl. Sokkal látványosabb fejlődésnek számít például a már említett smart kártyák bevezetése. A több tíz milliárd forintos végösszegű projekt keretében minden magyar állampolgár egy csipkártyát kap, amely személyes adatait teszi hozzáférhetővé. Általa elérhetők a társadalombiztosítási adatai, járandóságai, valamint információkat tartalmaz munkaviszonyáról. Ez utóbbi egységes adatbázisban való kezelése állásközvetítésre is igen jó lehetőséget kínál. A kártyával harmadrészt hozzáférhetők a személyes egészségügyi adatok is.

Az adattárolásnak három módja van: vagy a kártya tartalmazza az információt, vagy csak hozzáférést biztosít különálló adatbázisokhoz, vagy pedig a rendszer teljes mértékben integrált, és egy nagy adatbázis létezik csupán. A tényleges megoldást a hatályos szabályok és a költségek figyelembevételével választhatja ki az állam. Spanyolországban az adatokat a kártya tárolta, hiszen ezerforintos nagyságrendből már legyártható egy több száz megabyte kapacitású csipmemória. Ilyen esetben az adatoknak egységes és naprakész formában máshol is rendelkezésre kell állniuk. A biztonságnövelés érdekében a spanyoloknál ujjlenyomat-olvasóval is védték az adatokat. (MDE)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.