Jövőre több pénz fordítható a kultúrára
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetői elégedettek a jövő évi kulturális költségvetéssel. Bár a tárca idei költségvetésében 83 milliárd szerepel, jövőre 64,2 milliárd, a jövő évi büdzsében már nincs ott a Nemzeti Színház (amelyre az idén még tízmilliárd jutott), s az egyházügyek is átkerültek a Miniszterelnöki Hivatalhoz, erre pedig 20 milliárdot fordítottak az idén. Ha levonjuk ezt a 30 milliárdot, akkor 53 milliárd marad, aminél a jövő évi összeg bő 10 milliárddal több. Más tárcákkal és forrásokkal együtt a kulturális ágazatnál a növekedés 2003-ban 26,3 százalékos lesz.
A részletekkel is megismerkedhettek a sajtó képviselői: Koncz Erika, a közgyűjteményi és közművelődési államtitkárság vezetője és Schneider Márta, a művészeti államtitkárság vezetője ismertette a jövő évi számokat. Koncz Erika az első helyen említette: mivel ezer településen nincs semmilyen kulturális intézmény, ezért 800 millió forintos fejlesztési programot indítanak jövőre, a pályázatokat a települések számára tavasszal írják ki. Regionális kulturális tanácsadó testületeket hoznak létre, így a helyi viszonyokat jól ismerők osztják el a forrásokat. Ezt a programot az informatikai tárca százmillió forinttal segíti. A régiókban működő kuratóriumok 9-11 fővel működnének, a kuratórium fele kétévente cserélődne, így biztosítható a folytonosság.
A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) a legutóbbi öt esztendőben évente változatlan összeget, 1,1 milliárd forintot oszthatott szét pályázatain. Schneider Márta elmondása szerint az MMK most is ennyit kap, ám szerepel még a tárca költségvetésében 3,2 milliárd forint filmekre, ez jórészt a közalapítványé lesz. A kormány jövőre plusz 500 millió forintot biztosít ahhoz, hogy kiépüljön egy működőképes országos mozihálózat.
Az ÁPV Rt. és a tárca között folyik az egyeztetés a filmvagyonról, s ezt szakmai vitára bocsátják. Hamarosan elkészül a Pénzügyminisztérium koncepciója a filmes privatizációról, amelyhez szigorúan szakmai befektetőket keresnek majd, hogy az elejétől a végéig fölépíthessék ismét a magyar filmgyártást. Jelenleg a Moképnél van az 1987 előtt készült magyar filmek tulajdon- és a forgalmazói joga, ezt a kettőt külön kell választani. A Magyar Filmarchívum megkapná a filmek tulajdonjogát, hiszen nemzeti vagyonról van szó, amely nem adható el. Az archívumot nem magánosítják, ennek fenntartása állami feladat.
Jó hír, hogy megalakult a Mozgókép-koordinációs Tanács. A filmes szakmai szervezetek régóta kérték, hogy minden érintettel, például az ORTT, a tévétársaságok, az MMK képviselőivel együtt rendszeresen tárgyalhassanak, hiszen többféle pályázati forrásból kell összehozni egy-egy film költségvetését, s a producerek nem tudják, honnan mekkora összegre számíthatnak. Az első ülésen az érintettek megegyeztek, hogy a tanács januárban összehangolja a pályázati pénzeket és tematikát, de természetesen a különféle szervezetek saját hatásköre megmarad. A Magyar Állami Operaház - ahol a bírálóbizottság 12-i javaslata alapján Görgey Gábor 13-ig dönt az intendáns-főigazgató személyéről - az idén kiemelt összeget, 6,3 milliárd forint támogatást kapott, s ennyit kap jövőre is. A Nemzeti Színház is komoly összegből gazdálkodhatott az idén: noha csak március 15-én nyílt meg, 2,3 milliárd forint működési támogatás jutott a teátrumnak. Bár 500 milliót beszerzésekre fordítottak, a fennmaradó 1,8 milliárd forint így is tetemes összeg más színházakhoz képest. Ez az aránytalanság súlyos feszültségekhez vezetett, s ennek enyhítésére az önkormányzati fenntartású színházak támogatása körülbelül 60 százalékkal nő jövőre.
Szintén komoly feszültségekhez vezetett, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár is kiemelt állami támogatást kapott az idén: 1,476 milliárd forintot, s ebből csak a zenekar része körülbelül 900 millió. A jövő évi költségvetésük nem változik, viszont ahhoz, hogy oldódjanak a feszültségek, jövőre a duplájára, 990 millióra nő az önkormányzati fenntartású hivatásos zenekarok állami támogatása. A tárca segít a MÁV Szimfonikus Zenekaron és a szintén nehéz helyzetben lévő MR Szimfonikus Zenekaron is, hogy a közalkalmazottakéhoz hasonlóan emelkedhessenek a rendkívül alacsony bérek. Görgey Gábor ígéretet tett arra, hogy a tárca most először komoly összeggel segíti a világhírű Budapesti Fesztiválzenekart: a BFZ a fenntartó fővárostól körülbelül 320 millió forintot kap, a tárca 300 milliót ad ehhez.
