Tartós magyar jelenlét a Balkánon

Fordulatos belpolitikai vita végére tett pontot, hogy az Országgyűlés kedden, az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz támogatásával - az MDF ellenszavazatával - elfogadta az Afganisztánba kiküldendő magyar egészségügyi alakulat felállítására vonatkozó előterjesztést, s ezzel zöld utat adott a misszió megvalósításához. A kormány még múlt pénteken döntött az afganisztáni kiküldetésről szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadásáról, amelynek értelmében egy legfeljebb 50 fős egészségügyi kontingens utazna ki jövő év elején a közép-ázsiai országba.

Az afganisztáni - a katonai művelettel párhuzamosan folyó - békefenntartó akcióban való magyar részvételt közvetlenül a misszió irányítását átvevő Bundeswehr vetette fel. A művelet szervezői a Németországban szolgáló magyar katonai attasé útján tudatták: szívesen vennék, ha egy kisebb egység kiállításával Magyarország is részt venne az akcióban. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter határozottan a kérés teljesítése mellett foglalt állást. A tárca először egy 40 fős, őrzési feladatokat ellátó egység kiküldésére tett javaslatot. Ennek értelmében a magyar szakasz magyar-holland parancsnokság alatt tevékenykedett volna, s a terep felmérése céljából a honvédség két szakértő tisztje el is látogatott Kabulba.

Az afganisztáni útról szóló beszámolót az Országgyűlés honvédelmi bizottsága is meghallgatta, ám a múlt hét elején az MDF, majd egy napra rá a Fidesz is jelezte, hogy a várható biztonsági kockázatok miatt nem támogatja őrszakasz kiküldését. A nagyobbik ellenzéki párt ehelyett műszaki vagy egészségügyi alakulat kiküldésére tett javaslatot. A műszaki alakulat lehetőségét a HM elutasította a nagyméretű technikai eszközök szállításának költségigényessége miatt, így gyakorlatilag az egészségügyi szakasz maradt az egyetlen lehetőség. Az alakulat kiállítását a németországi tervezők is jóváhagyták, annak ellenére, hogy a többi részt vevő állam jelentős része is hasonló tartalmú felajánlást tett. Mindenesetre Juhász Ferenc honvédelmi miniszter ekkor még úgy foglalt állást, az őrszakaszra vonatkozó előterjesztést is benyújtják a parlamentnek, hogy a képviselőknek mindkét elképzelésről szavazniuk kelljen. Ehhez képest az Országgyűlés kedden végül csak az egészségügyi egység kiállítására vonatkozó javaslatot vette napirendjére.

Az előterjesztés értelmében a legfeljebb 50 fős egészségügyi alakulat 2003 februárjában utazna ki Kabulba, s mandátuma fél évre szólna. A honvédelmi tárca szakértői szerint a szakasz Afganisztánban egy 200 ágyas, szakosított ellátó kórházat telepítene, amelynek kiszolgálósze-mélyzete elérheti a 250 főt. Az alakulat tagjainak kiválasztása már a múlt héten megkezdődött. Egyebek között belgyógyászati, traumatológiai és égéssebészeti feladatokra válogatják az állományt. A jelentkezésnél előnyt élveznek, akik korábban már részt vettek külföldi kiküldetésben, vagy tudnak angolul. A csoport várhatóan ugyanazon a bázison teljesít majd szolgálatot, ahol a korábban tervezett őrszakasz is tevékenykedett volna. Az alakulat tagjait biztonsági okokból vegyvédelmi felszereléssel, golyóálló mellénnyel és fegyverekkel is ellátják.

Bár az afganisztáni kiküldetés megszervezése új kihívást jelent a honvédség számára, a misszió körüli vita nem azt jelenti, hogy a hadsereg legnagyobb ilyen típusú vállalkozásáról van szó. Jelenleg a világ tucatnyi országának több mint 20 helyszínén összesen 725 magyar katona teljesít szolgálatot különböző békefenntartó műveletekben. A katonák közül 536-an NATO-missziók keretében tevékenykednek, míg közel 200 főt különböző ENSZ-, EBESZ- és egyéb akciók keretében küldtek ki. A NATO által szervezett akciókban részt vevő legnagyobb létszámú - 337 fős - magyar egység Koszovóban állomásozik. Többségük őrzési és biztosítási feladatokat lát el, de több mint egytucatnyian egy egészségügyi laboratóriumban tevékenykednek. A Szkopjéban szolgáló 42 fő többsége katonai objektumok őrzését végzi, míg a Szarajevóba az idén telepített mintegy 150 fős egység katonai rendfenntartási feladatokat lát el. A legnagyobb magyar ENSZ-kontingens - 117 fővel - Cipruson szolgál, míg az MFO akciója keretében 41-en a Sínai-félszigeten látnak el békefenntartói feladatokat.

Szakértők szerint az ország nemzetközi kötelezettségei miatt nem zárható ki, hogy a jövőben tovább bővülhet azon helyszínek köre, ahol magyar katonák vesznek részt különféle békefenntartó akciókban. Ennek ellenére a vállalások fő területe - a jelenlegi helyzetnek megfelelően - várhatóan továbbra is a Balkán-félsziget marad. A HM vezetői ezt többször is megerősítették, miközben a háborús konfliktusok lezárása ellenére a békefenntartó tevékenység belátható időn belül nem fejeződik be a balkáni térségben.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a nemzetközi szerepvállalás a NATO-tagságból fakadóan, azaz a szövetség elvárásai miatt kikerülhetetlen. Ezen belül Magyarország számára a Balkán mellett szól a régió közelsége, illetve az, hogy emiatt a térség stabilitása közvetlenül szolgálja az ország biztonsági és politikai érdekeit. Nem hagyható figyelmen kívül a konfliktusokkal járó menekülthullámok megelőzésének érdeke és a Vajdaságban élő magyar kisebbség biztonsága sem.

Praktikus érv még, hogy Magyarország meglehetősen jól ismeri a régió problémáit, s az elmúlt fél évtizedben kiküldött kontingensek révén közvetlen tapasztalatokat is szerzett a térségről. A közelmúltban egyébként a NATO a Balkán-félszigeten állomásozó erői egy részének máshová csoportosítása mellett döntött, de ez a térségben szolgáló magyar egységek létszámát már nem érinti. Az átszervezéssel kapcsolatos változtatásokat a honvédség már korábban végrehajtotta: a korábban évekig Boszniában szolgáló műszaki alakulatot az év során egy új, speciális rendfenntartó kontingens váltotta fel, amelynek táborhelyét a közelmúltban adták át Szarajevóban.

A szakértők többsége a balkáni békeműveletekben való részvétel melletti praktikus érvek közé sorolja, hogy a térség stabilizálódása következtében megnyíló befektetési lehetőségekből, valamint a helyreállítási munkálatokból a magyar vállalati szféra is hasznot húzhat. Ennek kapcsán követendő példaként általában Olaszországot hozzák fel, arra hivatkozva, hogy sok olasz cég eredményesen terjeszkedik, amelyek az instabil térségekben előszeretettel telepednek le a békefenntartó támaszpontok közelébe. Ehhez képest a magyar tapasztalatok kedvezőtlenebbek: a piacszerzéssel próbálkozó cégek többsége szerint a közvetlen gazdasági előnyszerzés meglehetősen nehéz, s a háborúkat követő helyreállítási munkálatokba is csupán egy-két hazai vállalatnak sikerült bekapcsolódnia. Csekély kárpótlást jelenthet, hogy a balkáni missziókban részt vevő államok jelentős része Magyarországon építette ki logisztikai bázisait. Így például a Szarajevóban szolgálatot teljesítő, legkülönfélébb nációk tagjaiból álló egységek ellátását részben Magyarországon előállított termékekkel oldják meg. Emellett a szakértők elsősorban arra hívják fel a figyelmet: a békeműveletek abban is jelentős szerepet játszanak, hogy segítenek elkerülni azokat a hátrányos következményeket a magyar gazdaságban, amelyek a déli határaink közelében dúló háborús konfliktusok hatásaként jelentkeztek korábban a külföldi befektetések és turizmus terén.

A HM az idei évben mintegy 6,8 milliárd forintot fordít békeműveleti részvételre. Az összeg nagyobbik hányadát, mintegy 5,8 milliárd forintot a Szarajevóban állomásozó SFOR- és a Pristinában tevékenykedő KFOR-egység működésére fordított összeg teszi ki, míg a többi akció csupán 1,2 milliárd forintjába kerül a honvédségnek. A ráfordítások 2003-ban sem változnak nagyságrendileg. A honvédelmi tárca jövő évi költségvetésének tervezetében újra 6,8 milliárd forintot különítenek el a külföldi missziók költségeire. Az összeg nagyobbik hányadát, 5,8 milliárd forintot ismét a NATO-műveleti részvétel finanszírozása tenné ki. Az összeg aránya a teljes honvédelmi büdzséhez viszonyítva valamivel alacsonyabb a NATO-tagállamok átlagánál, ám a szövetség egyes tagországai között is jelentős eltérések vannak a nemzetközi műveletekben aktivitásával kitűnő, illetve a többi állam között. A 6,8 milliárdos keret nem tartalmazza az esetleges afganisztáni misszió költségeit, így ez várhatóan további 1-1,5 milliárd forint átcsoportosítását teszi szükségessé a honvédség költségvetésén belül.

A NATO- és az egyéb missziókra fordított összeg nagysága közötti különbség nem véletlen. A külföldi kiküldetésben szolgálatot teljesítő mintegy 725 magyar katona többsége a NATO műveleteiben vesz részt, másrészt jelentős különbség van a finanszírozás módjában is. NATO-missziók esetén a részt vevő államok finanszírozzák kiküldött egységük tagjainak ellátását és fizetését, és őket terhelik a szállítási költségek is. Az ENSZ által szervezett műveletek esetén a kiállított egységek devizaellátmányát szintén a részt vevő államok fizetik ki, de a nemzetközi szervezet a kiállított kontingens létszáma, illetve a kivitt technikai eszközök után térítést fizet, így a küldő államot összességében csak katonái felszerelésének költsége terheli.

A külföldi missziók egyébként változatlanul népszerűek a hivatásos és a szerződéses állomány tagjai között, amit jelez, hogy a HM Afganisztánnal kapcsolatos eredeti terveiben szereplő őrszakaszba számos katona jelezte részvételi szándékát még azelőtt, hogy egyáltalán - végül is negatív - döntés született volna az egység felállításáról. A népszerűség nem véletlen: az egyéb tényezők mellett a külföldi missziókban teljesítők számára folyósított úgynevezett devizaellátmány jelentős vonzerőt gyakorol a szerződéses és hivatásos katonákra. ENSZ-missziók esetén a devizaellátmány értékét a valódi finanszírozó, a nemzetközi szervezet határozza meg. Az ENSZ-akciókban részt vevő katonák - itthoni fizetésük mellett - havi 950-1450 dollár juttatásban részesülnek.

A NATO-műveletekben való részvétel kapcsán a devizaellátmány mértékét egy HM-utasítás szabályozza, amely alapján a kiküldött katonák - beosztástól függően - havi 1000 és 1600 dollár közötti juttatásra számíthatnak. Ez alól kivételt jelenthet az afganisztáni művelet, amelyben a résztvevők ennél is magasabb, átlagosan havi 2500 dolláros juttatásban részesülhetnek, mivel az ország továbbra is hadműveleti térségnek minősül. Éppen ezért - a szállítási költség mellett - a magasabb devizaellátmányra vezethető vissza, hogy az afganisztáni kiküldetés, a kiutazó egység alacsony létszámához viszonyítva, a többi NATO-misszióhoz képest is magas ráfordítást igényel.