Kortárs színház a Trafóban

A negyven éven át transzformátorházként üzemelő épület 1998-ban lett a kortárs művészeti élet központja, nemrég pedig színházi rangra emelkedett a Trafó Kortárs Művészetek Háza. Ma már tudjuk: a Liliom utcai Trafó igazi műhely, ahol izgalmas, újszerű előadásokat lehet látni, koncerteket hallgatni. Februárban is gazdag a kínálat, tegnap este kezdődött például a Making New Waves kortárs zenei fesztivál, amelyen brit, német, amerikai, francia és magyar művészek lépnek fel, köztük egy igazi világsztár, Heiner Goebbels. A 16-áig tartó fesztivál szervezésébe bekapcsolódott a budapesti Goethe Intézet, a British Council és a Francia Intézet is, a jegyek az estekre 700 és 1500 forint között mozognak. De például még ebben a hónapban megrendezik a Tiltott gyümölcsök fesztivált is, amely keretében betiltott Mandarin-előadások láthatók, az egyik a belgiumi Needcompany produkciója (fotónk).

A színházi rangra emelkedett Trafó Kortárs Művészetek Háza tehát a régi marad, profilja továbbra is a kortárs produkciók bemutatása, a fiatal tehetségek támogatása, a külföldön folyó izgalmas művészeti munkák itthoni megismertetése. A Trafónak nincs saját társulata, nincs állandó repertoárja, s befogadó színházként estéről estére meg kell küzdenie a közönségért. Ezért az átlagosnál jóval többet kell promócióra és reklámokra költenie.

Szabó György fontosnak tartja, hogy minél több újszerű külföldi produkciót mutassanak be, évente 200-ból választják ki azt a tíz-tizenötöt (ez körülbelül az összes előadás negyede), amelyet itthon is megismerhet a közönség. A külföldi vendégművészek tudják, hogy itteni fellépésükért nem kérhetnek sokat. De egy produkció bemutatkozása így is kettő-nyolc millió forintba kerül.

A közhasznú társaságként működő ház tavaly 135 milliós támogatásból gazdálkodott. Ebből a főváros 88 millió forintot fordított a Trafó működésére, 45 millió forinttal a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finanszírozta a kortárs központot, a stabil támogatás tehát 180 millió forint volt. A 43 milliós produkciós költségekhez rendszerint sikerült pályázati pénzeket és szponzori támogatásokat szerezniük. Az estek jegybevétele körülbelül 20 millió forint volt. Az összes bevételből évente tucatnyi kiállítást rendeznek, 120-130 produkciót mutatnak be.

A bevételekből 110 millió forintot fordítottak a működésre, a maradék 70 milliót pedig a produkciók emésztették fel. "Színházzá válásunkkal jelentősen nőtt a költségvetésünk, a jelenlegi 210 millió forintból stabilan fedezhetjük működésünket. De a produkciókra fordítható pénz jó részét továbbra is pályázati és szponzori pénzekből kell előteremtenünk" - mondta Szabó György igazgató, aki megjegyezte: "A Nemzeti Színház megnyitása és a Nemzeti Táncszínház megalakulása azt eredményezte, hogy magasabbak lettek a gázsik, ezért nekünk is emelnünk kell a fellépti díjakat."

Szabó György úgy véli, hogy a magyar kultúra csak akkor lesz képes megőrizni autonómiáját, ha minél sokszínűbb, eredeti produkciókat nyújt. Egyelőre azonban nincs megfelelően jelen az európai forgatagban, ezért a magyar kultúra bemutatkozása különösen fontos. Szabó György ennek elősegítésére nyújtott be pályázatot a brüsszeli Informal European Theater Meatinget szervező, a rendezvény nevét viselő intézményhez, s ha sikeres lesz a pályázat, akkor 2004-ben Budapesten lenne ez az európai találkozó. A rendezvény idején körülbelül 500 menedzser érkezne ide, akik megnézhetik a magyar előadásokat. De az igazgató hozzáfűzi: "Érdemben azonban csak akkor érhetünk el sikereket, ha ezek a produkciók változatosak, érdekesek lesznek."