BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Távközlés: fókuszban a Tellex projekt

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tanácsadók bevonásával megkezdte a hírközlési törvény módosításának előkészítését. A KPMG vezette konzorcium május 15-re vállalta a feladat elvégzését. Ennek főbb fejezeteiről, a szükséges lépésekről kérdeztük Pataki Dánielt, az IHM hírközlési helyettes államtitkárát.

Noha számos ponton íródik újra a jelenleg érvényben lévő hírközlési törvény, mégsem beszélünk új jogszabályról, csak módosításról. A befektetőknek ugyanis nem lenne jó üzenet, hogy másfél évente új törvényt írunk a távközlési piacra - mondta lapunk érdeklődésére Pataki Dániel, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) helyettes államtitkára.

A módosítást viszont a tárca elengedhetetlennek ítéli, mivel csatlakozásra váró országként a törvényben lévő fejezeteknek harmonizálniuk kell az Európai Unió elvárásaival, előírásaival. A piac szereplői más oldalról is igénylik a változtatást. Az elmúlt több mint másfél év bebizonyította, hogy az érvényben lévő jogszabály nem segíti elő a vezetékes piacon is szükségesnek ítélt versenyt, s komoly hátrányban van az ország az internethasználatban, főleg a szélessávú megoldások területén.

A szaktárca problémacentrikus megközelítéssel kíván változtatni a távközlési piac jogszabályi keretein. A módosításra szoruló egyik lényeges terület az egyetemes szolgáltatás kérdése, mind finanszírozási, mind jogosultsági alapon. Az államtitkár szerint az újjáírt törvényben deklarálni kell ennek technológiasemlegességét, azazhogy az egyetemes szolgáltatás nyújtására a jövőben a mobilcégek is jogosultak lehessenek. Utóbbiak a jelenlegi jogszabály szerint egyelőre csak befizetői az egyetemes szolgáltatást ellentételező alapnak. Változhat a szolgáltatás finanszírozásának alapelve, eldöntendő kérdés, hogy az erre a szolgáltatásra jogosult az alapból elmaradt bevételei, vagy az előfizetői állomás felállításának nettó költségei alapján részesüljön.

Az internetpenetráció növelése érdekében további szabályozásra szorul a telefon- és internetszolgáltatók közötti viszony, vizsgáljuk többek között azt, hogy összekapcsolásukban átalánydíjas tarifát ajánlatos-e alkalmazni a penetráció növelésének érdekében - húzta alá Pataki Dániel.

Át kell gondolni, hogy a piac minél zökkenőmentesebb működéséhez milyen intézményrendszerre van szükség. Fel kell osztani a hatásköröket a jelenlegiek között, ami a Hírközlési Felügyelet égisze alatt működő hírközlési döntőbizottságot, a Gazdasági Versenyhivatalt, valamint a szaktárcát jelenti.

Sok bírálat érte az uniós szakértők felől a távközlési szolgáltatók egymás között alkalmazott összekapcsolási díjait, ebben a jövőben át kell térni az EU átlagos végződtetési díjának alkalmazására. Ezt azonban jogszabályok által előírni nem lehet, ennek csak a feltételeit lehet (és kell) megteremteni az új szabályozás által. A díjak költségalapú meghatározásánál pedig mielőbb érvényt kell szerezni az előremutató költségek (liric) figyelembevételét előíró rendeletnek.

A számhordozhatóság kérdésében nem kell megvárni a jövő évi törvénymódosítást. A vezetékes piacra vonatkozó bevezetését már a jelenlegi törvény is előírja, a végrehajtási rendelet várhatóan március végére születik meg. Ez a tervek szerint hívásátirányításos - átmeneti - megoldást javasol a szolgáltatóknak - válaszolta kérdésünkre Pataki Dániel.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.