Sajátos arculattal hódít a Polar
Párját ritkító esemény, ha egy nálunk még ismeretlen, az első kötetével jelentkező külföldi író iránt akkora az érdeklődés, hogy a könyvbemutatónak - amelyen Für Anikó olvasott fel a regényből bámulatos erővel - egy idő után erélyes szóval kell véget vetni, s a dedikálás is elhúzódik, annyian várnak aláírásra. Ez történt a X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Iselin C. Hermann dán írónővel, akinek Expressz ajánlott! címmel látott napvilágot az első regénye a Polar Alapítványnál. A dán megjelenés óta a magyar a 15. nyelv, amelyen olvasható, a mű tehát hatalmas siker szerte Európában, a Polar-könyvek sorában pedig ez a 20. kötet. Egyébként Iselin C. Hermann dán kiadója éppen az a Rosinante Forlag, amely megjelentette Esterházy Péter több könyvét (A szív segédigéi, Kis magyar pornográfia, Hrabal könyve, Hahn-Hahn grófnő pillantása, Egy nő, Harmonia Caelestis), valamint Nádas Péter két regényét (Egy családregény vége, Emlékiratok könyve) dánul - tudtuk meg a kiadó vezetőjétől, Ingelise Korsholmtól.
A Polar Alapítványt Rácz István műfordító és fotóművész - aki haláláig Finnországban élt - alapította két magyar műfordító, Kertész Judit és Pap Éva kezdeményezésére 1997-ben. Szerették volna hazánkban népszerűsíteni a gazdag, sokszínű skandináv és finn irodalmat, kultúrát, a könyvkiadás mellett szerveznek felolvasásokat, kiállításokat is. A támogatásokat az alapítvány kapja, amely szétosztja a beérkező öszszegeket az adott feladatokra. A kuratórium jelenlegi elnöke Kirsi Rantala, a magyarországi finn nagykövetség kulturális titkára, aki remekül beszél magyarul, szereti az irodalmat, s kitartóan fáradozik a kötetek magyarországi megjelentetéséért. A sorozaton kívül is adtak ki néhány kötetet, albumot, s 2001-ben indították útjára a Polar Színdarabtárat, amelyben három színmű látott napvilágot. Ezeket az alapítvány eljuttatja magyar nyelvű színházakhoz, s így igyekszik segíteni a magyarországi bemutatásukat.
Mint Kertész Judit műfordító, az alapítvány kuratóriumi tagja lapunk kérdésére elmondta: támogatóik elsősorban külföldi intézmények, amelyek segítik, hogy az adott ország irodalma megjelenhessen jó fordításokban, más nyelveken - erre a skandináv államokban és Finnországban nagy hangsúlyt fektetnek. Ilyen intézet, amely támogatja a Polar-könyveket: a Dán Irodalmi Információs Központ (Dansk Litteraturinformationscenter), a Svéd Intézet (Svenska Institutet), a Norvég Irodalom Külföldön (Norla), a Finn Irodalmi Információs Központ (Suomen Kirjallisuuden Tiedotuskeskus). Szintén segítik a Polar Alapítványt a magyarországi skandináv nagykövetségek, a finn nagykövetség, továbbá magánszemélyek, alapítványok Finnországból és Skandináviából.
Bár a sajátos arculat vonzó lehet, el kellett telnie kis időnek, mire az olvasók megismerték a sorozatot. Ha valaki olvas egy remek regényt, akkor utána sokkal inkább érdeklődik a többi kötet iránt is. Segít ebben, hogy bár a Polar-könyvek nem egyforma borítóval látnak napvilágot, a formátum, a színvilág jól fölismerhetővé teszi a szép köteteket. De valójában ma is misztérium, melyik könyv miként fogy - állítja Kertész Judit. A Kislord című norvég regény, Johan Borgen könyve például hiába alapmű Norvégiában, ráadásul remek olvasmány, nálunk kevesen érdeklődtek iránta. Az egyik probléma az, amire minden könyvkiadó panaszkodik: a hazai médiában alig foglalkoznak könyvekkel. Csak elvétve látnak napvilágot kritikák, miközben például Dániában olyan napilap, mint a Politiken vagy az Information, naponta közöl könyvkritikát, amint a svéd Dagens Nyheter is folyamatosan orientálja a könyvbarátokat. A hazai nyomtatott sajtó és a televíziók hozzáállása azért szomorú, mert közben rendkívül büszkék lehetünk arra, hogy az éves könyvforgalomból tavaly 19 százalékkal részesült az irodalom (VG, 2003. ápr. 18.). Még így is ilyen magas ez a szám, amikor az irodalombarátok alig kapnak a vásárláshoz fogódzót a médiától. Tőlünk nyugatabbra az irodalom piaci aránya jóval alacsonyabb: csak 3-5 százalék.
