A könyvhét, az irodalom ünnepe
A tavalyi könyvhét első napjai után a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöksége közleményben ítélte el azt, hogy a központi helyszínen, a Vörösmarty téren többen politikai kirohanásokkal zavarták meg az irodalom ünnepét. Az egyesülés az idén "diszkrét rendőri felügyeletet" ígér, hogy ne fordulhassanak elő a tavalyihoz hasonló politikai atrocitások, s a könyvhét ismét az irodalom ünnepe lehessen. Örömteli tény, hogy a legnagyobb számban ezúttal is magyar prózakötetek láttak napvilágot. A könyvheti katalógusban 351 újdonság szerepel, de ennél is több jelenik meg általában erre a jeles alkalomra, mivel sok kiadó ekkorra időzíti újdonságait.
Megoldódott az a feszültség, amely a Vörösmarty tér szűkössége miatt adódott. Mint Zentai Péter László, az MKKE igazgatója lapunk kérdésére elmondta: természetesen nem csak az egyesülés tagjai állíthattak volna ki a központi helyszínen, amint korábban is itt voltak például az irodalmi alapítványok kis kiadói vagy a határon túli műhelyek. Soha nem volt jellemző az, amivel a legutóbbi hetekben néhányan vádolták az egyesülést, hogy csak az MKKE tagjai kaptak volna itt helyet. Szerencsére az V. kerületi önkormányzat engedélyezte, hogy a Váci utcában is állhasson 15 pavilon, ennek köszönhetően a korábbi 92 helyett 107 könyves sátor várja az érdeklődőket. Így pedig mind a 201 jelentkező jelen lehet a központi helyszínen. A hagyományokhoz hűen az Írók Boltjában is számos rendezvényt tartanak, amint a Ráday utcában szintén, de állnak sátrak máshol is. A fővároson kívül pedig több mint 50 városban ünneplik a könyvhetet.
A katalógusban szereplő 351 újdonság átlagára nem éri el a 2000 forintot, a legolcsóbb kötet 470, a legdrágább 12 500 forintért vásárolható meg. A tavalyihoz képest nem emelkedett az átlagár, amely egyébként 1990-ben még 118 forint volt, 1995-ben 531 forint, 1997-ben átlépte a bűvös ezres határt. Az utóbbi 13 évben jelentősen nőtt tehát az ár, ám messze nem olyan mértékben, mint ahogyan drágultak az előállítási költségek, a papírár vagy a nyomdaköltség. Ezért is általános, hogy az irodalmi műveket megjelentető kiadók jórészt támogatásra szorulnak. Ilyen kis, egy-két ezres példányszámban, mint amekkorában hazánkban megjelenhet egy-egy új regény, ezek a kiadványok támogatás nélkül aligha láthatnának napvilágot.
Zentai Péter László szerint a szakma eredményessége annak köszönhető, hogy a magyar könyvkiadás szereplőinek sikerült megőrizniük az igényes olvasókat. A hamar privatizált könyvpiacon szép számmal akadtak kiadók, akik kitartottak a minőség mellett, s azt is megtanulták, hogy igényes kivitelben kell elkészíteni a könyveket. A siker másik döntő eleme, hogy bár a könyvesboltok privatizációja után a könyvkereskedelem csőd közeli helyzetbe került, elmondhatjuk: soha ennyi jó minőségű, széles választékot nyújtó, igényes könyvesbolt nem volt még ebben az országban, mint most: több mint 700.
A legörvendetesebb, hogy ha megnézzük az éves sikerlistát vagy a nagykereskedelmi láncok havi adatait, akkor a legutóbbi egy-két évben azt látjuk, hogy egy 15-ös sikerlistán ott van több magyar író könyve - és nem egy-két hétig. Kertész Imre mellett folyamatos az érdeklődés Esterházy Péter, Závada Pál iránt, de rendkívül népszerű például Janikovszky Éva, Szabó Magda, Márai Sándor is.
"Nálunk irodalmi értékekkel lehet üzleti sikert aratni, s ezért mindenki hálás lehet a magyar olvasóknak" - véli Zentai Péter László. Az MKKE adatai szerint tavaly az 53,6 milliárd forintos éves összforgalomból a szépirodalom a piac 19,3 százalékát adta. Tegyük hozzá: tőlünk nyugatabbra ez az arány jóval alacsonyabb, 3-5 százalék.
