Könyv: Vér és virtus
A betegség és az orvosok közötti háborúnak, ahol a harcmező az emberi test, volt kezdete, de soha nincs vége - írja Roy Porter, a XX. század egyik legjelentősebb orvos-történésze. E háborúnak a nevezetes csatáiról, győzelmekről és kudarcokról, az életért, az egészségért folytatott küzdelemről szól a HVG Kiadó Rt. Vér és virtus címmel a napokban megjelent kötete. Az író a betegségek és az egészség történelmi kölcsönhatását kutatja.
Az antropológusok szerint Afrikában tűnt fel ötmillió évvel ezelőtt a majomember, az alacsony homlokú, széles állkapoccsal rendelkező australo-pithecus. Hárommillió éven belül alakult ki az egyenes testtartású, nagyobb agyvelejű előd, a homo erectus, aki tudott tüzet gyújtani, kőeszközöket használni, s megtanult beszélni. S körülbelül egymillió éve ez a mindenevő faj elterjedt Ázsiában és Európában, majd 150 ezer évvel ezelőtt megjelent a homo sapiens. Elődeink elkerülték azokat a járványokat, amelyek a későbbi társadalmakat ostromolták. A vadászó-gyűjtögető emberek nem időztek egy helyen elég hosszú ideig ahhoz, hogy a vízforrásokat beszennyezzék, szeméthalmokat építsenek, s nem voltak háziállataik, amelyek gyakran a kórok terjesztői. Ahogy megsokasodott és letelepedett az emberi faj, úgy jöttek a különféle betegségek. A könyv izgalmasan követi végig az emberiség és az orvoslás történetét, felteszi mindazokat a kérdéseket, amelyekkel a hatalmas gazdasági különbségek, az egyre növekvő népesség, a meghosszabbodott élettartam és a betegségek szembesítenek bennünket. (VG)
