A gyermekkori allergiák és az életminőség
Az allergiás betegség tünetei nem súlyosak, de az állandóan gátolt orrlégzés miatt a gyermekek nem tudnak megfelelően aludni, fejfájás, fáradékonyság jelentkezik náluk, ami az iskolai teljesítményre is kedvezőtlenül hat. Az allergiás nátha az iskolás gyermekek 15-20 százalékát érinti.
Az elmúlt hetekben nem volt ritka a 100-300 db pollen/m3-es szám sem, ami sok ember számára okozott kínzó tüneteket.
Az augusztus-szeptemberben virágzó gyomnövények közül a parlagfű és a fekete üröm pollenjei vannak a levegőben magas koncentrációban.
Az egyik legagresszívabb légúti allergén a parlagfű. Agresszivitása virágporának koncentrá-ciójától függ, már 20 darab pol-len/m3 elegendő az allergiás tünetek kiváltásához, más fűpolleneknél ez az érték 30 db pol-len/m3, míg a fapollenek esetében körülbelül 100 db/m3.
2002-ben készült egy kérdőíves felmérés Európában 56 ország bevonásával a 6-14 éves gyermekek körében. Az előző évben előforduló allergiás tünetekre, az asztma tüneteire kérdeztek rá. Nagyon különböző adatokat kaptak, de a felmérésből kiderült, hogy minél fejlettebb egy ország, annál magasabb az allergiás betegek száma. Tehát a betegség kialakulásában nagy szerepe van életstílusunk, környezetünk változásának.
A magyarázatot valószínűleg az adja, hogy ezekben az országokban a gyermekbetegségek (kanyaró, mumpsz, rózsahimlő stb.) száma csökken a védőoltások miatt, s így az allergia kerül előtérbe. Például Angliában 22-40, Finnországban 16, Német- és Franciaországban 14, míg Görögországban, Romániában, Albániában 2-3 százalék körüli előfordulást találtak. Ám jelentős szerepe van az allergiás megbetegedésekben a levegőszeny-nyezettségnek. A füvek és fák mellett az autók károsanyag-kibocsátása is jelentős kockázati tényező.
Az allergia kialakulásának kockázati tényezői között egyedi és környezeti faktorokat különböztethetünk meg. Az egyedi faktorok közül az öröklődésnek, a genetikai hajlamosító tényezőknek van szerepük. Ha a családban a szülők és rokonok között allergiás betegség előfordul, akkor a gyermeknél is nagyobb az allergia kialakulásának kockázati tényezője. Jelentős szerepe van a környezeti tényezőknek, ezek a házon belüli és külső allergének, a levegőszennyeződés, a légúti infekciók, s nem elhanyagolható az aktív, illetőleg passzív dohányzás szerepe sem.
Régóta foglalkoztatja a tudósokat, hogy mitől allergiás, atópiás az egyik ember, a másik pedig nem. Döntő szerepe van a genetikai hajlamnak, de önmagában ez nem elegendő. Atópia alatt a szervezet bőr- és nyálkahártya-túlérzékenységét értjük a környezet anyagaival szemben, ami fokozott IgE-termeléssel jár (allergiára jellemző immunglobulin-termelődéssel).
Az immunválasz szabályozásának számos, részben feltárt mechanizmusa közül a szabályozó T-lymphocyták határozzák meg döntően az immunválasz mértékét és irányultságát.
Ezek a lymphocyták citokintartalmuk alapján csoportosíthatók (Th1: T-helper-1 és Th2: T-helper-2). Megszületés után a nem atópiásokban kialakult Th1 típusú citokinválaszok arra utalnak, hogy lehetséges egy már meglévő folyamatot immunológiailag befolyásolni, a korábban jelen levő (magzatilag kódolt) Th2-immunitást Th1 irányba terelni.
Ez a változás elmarad az atópiásokban, ami Th2-válasz fennmaradásához vezet. A mai immunológiai kutatások azt mutatják, hogy a Th2 választ nem lehet a terhesség alatt befolyásolni, az újszülöttnek megszületésekor Th2 sejtállománya van. Ha az újszülöttnek az allergiás betegségekre van genetikai hajlama (mindkét szülő allergiás), és az immunrendszere nem módosul Th1 irányba, akkor 70-80 százalék az esélye, hogy allergiás betegsége kialakul.
Ha nem kezdjük el időben kezelni a betegeket, ha nem avatkozunk be a már kialakult allergiás folyamatba, akkor az allergia megy a maga útján előre, amit "allergiás menetelésnek" nevezünk. Az allergia csecsemőkorban ekcémával, allergiás bőrelváltozásokkal indul, majd kétéves kor körül asztmára jellemző tünetek, fulladás, tartós köhögés kezdődhet, az asztma csúcspontját 7- 8 éves korban éri el. A szénanátha az iskolás korban indul, csúcspontját 12-14 éves korban éri el. Ezen betegségek önmagukban is jelentkezhetnek, de sok esetben együttesen is előfordulnak.
Nagyon fontos, hogy a tüneteket mutató betegeknél minél hamarabb elvégezzük a speciális vizsgálatokat, hogy fény derüljön az allergénre. Bőrpróbával, vérből történő specifikus IgE-vizsgálattal határozzuk meg a tüneteket kiváltó allergéneket. Ezek lehetnek ételallergének, pollenek, háziporatka, állati szőrök, penészgombák. A kapott eredmények birtokában tudjuk megkezdeni a kezelést és a felvilágosítást.
Mai álláspontunk szerint az allergiás nátha, a kötőhártya-gyulladás és az asztma egy betegségcsoportnak mondható: "egy légút, egy kórkép". Az allergiás asztmában szenvedők 60 százalékánál szénanátha is előfordul, s a szénanáthások 30-40 százalékánál asztma is kialakul, ha nem kezeljük megfelelően. A legnehezebb dolgunk a pollenekkel van, mivel ezek elkerülésére nem sok az esély. Benne vannak a levegőben, a virágzási szezonban a szél útján mindenhová eljutnak. Nem hiábavaló dolog a parlagfű, a gyomok irtására történő felhívás, s ennek megvalósítása, mert ha kevesebb pollen van a levegőben, az kevésbé okoz súlyos tüneteket.
Segítséget nyújt a gyermekek számára az előírt korszerű gyógyszeres kezelés és a megfelelő környezeti tényezők kialakítása is. Néhány évvel ezelőtt csak olyan gyógyszereket tudtunk felírni, melyek álmosítottak, csökkentették a koncentrálóképességet, de ma már rendelkezünk olyan korszerű allergiaellenes készítményekkel, amelyek úgy szüntetik meg a tüneteket, hogy nem okoznak álmosságot. Ilyen például a loratadin hatóanyag-tartalmú antihisztamin-tabletta, amely amellett, hogy a bevétele után már 30 perccel csökkenti az allergiás tüneteket, klinikailag bizonyítottan nem okoz fáradékonyságot, nem befolyásolja a koncentrálóképességet, ezért iskolások, gépjárművezetők is szedhetik. Az úgynevezett III. generációs antiallergiás készítmények a jövő útját jelzik, ezek a desloratadine, a levocetirizin, a fexofenadin hatóanyagú gyógyszerek. Gyakran szükséges specifikus asztmaellenes gyógyszerek, hörgtágítók adása, gyulladáscsökkentő orrspray-k, szemcseppek használata is. Ha a gyógyszeres kezeléssel nem tudunk teljes tünetmentességet elérni, akkor kerül szóba az immunterápia. Immunterápiát csak akkor végzünk, ha a beteg legfeljebb 2-3 allergénre érzékeny. Szezonmentes időszakban történhet a megfelelő allergén fokozatos, emelkedő dózisban való bejuttatása a szervezetbe (injekció, vagy szájon át csepp formájában), a szervezet érzékenységének csökkentése céljából.
A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos, hogy a környezetre vonatkozó tanácsokkal is ellássuk betegeinket. Pollenszezonban minél kevesebbet tartózkodjanak a szabad levegőn. A szabadban történő sporttevékenység növeli a virágporszemekkel való találkozást, és a gyógyszeres kezelés ellenére tüneteket okozhat, orrfolyás, fulladás alakulhat ki a tevékenység alatt, vagy azt követően néhány perc múlva. A lakószobában érdemes pollenszűrőt felhelyezni, illetőleg zárt ablaknál aludni. A gyakori hajmosással a napközben a hajba került polleneket tudják eltávolítani. A hálószobában tartott kedvenc állatoktól nehéz az elválás, de ha az érzékenység igazolódik (kutya, macska, hörcsög, tengerimalac stb.), akkor ez feltétlenül szükséges. Nemcsak a kutya és macska szőre, de a nyála is allergizál.
A megfelelő tájékozódást a pollenjelentésekből tudhatják meg, hetente ismertetik a levegőben lévő pollentartalmat, hogy az ország melyik részén mivel találkozhatnak és milyen koncentrációban. Ha tehetik, a pollenszezonban a magas hegyvidékekre, tengerpartra menjenek nyaralni, mert itt igen alacsony az allergizáló pollenszám, s a tünetek enyhülése várható. Már évtizedek óta sikeresen alkalmazzák a barlangterápiát különféle légúti megbetegedésekben. Jól ismertek jótékony hatásai. A barlangban mozogni, sportolni is lehet, még teljesen kezdők is izgalmas felfedezőutakat tehetnek. Gyakorlott vezetők a fizikai megterhelést a résztvevők kondíciójához igazítják. A klíma és a mozgás jótékony hatásai egymást erősítve jutnak érvényre. Környezetünkben már alig találni olyan helyet, ahova a káros szennyező anyagok, az allergének, fertőző mikroorganizmusok el ne jutnának. Ezért nagy jelentőségűek a barlangok, mert levegőjük tisztasága és kedvező paraméterei terápiás célokra alkalmassá teszik őket.
Minden olyan tényező, mely a légzés ritmusának változását, felgyorsulását okozza, túlérzékeny hörgők esetén rohamot válthat ki. A légzés megváltozását okozó tényezők a nagyfokú stressz, erős érzelmek, indulatok, sírás, nevetés, fizikai megterhelés, köhögés. Ezért nagyon fontos a légúti beteg számára a rendszeres légzőtorna végzése, melynek a célja a helyes légzéstechnika, a megfelelő légzési ritmus megtanulása, a különböző tüdőterületek átlélegeztetése. A légzőtornához hasonlóan javítja a légzéstechnikát a rendszeres úszás, illetve a relaxáció.
Sajnos szeptemberben már nem tehetjük meg, hogy az iskola helyett a tengerpartra küldjük gyermekeinket, de ilyenkor is az uszodában való úszást válasszuk a szabadban való futás helyett. Az iskolás gyermekek allergiájának kezelése közös feladat, a szülő, a kezelőorvos és a pedagógus együttes összefogása hozhatja meg a megfelelő eredményt. A pedagógusnak és az osztálytársaknak is tekintetbe kell venniük az allergiás gyermek környezetére vonatkozó előírásokat, és segíteniük kell abban, hogy a beteg közelébe ne kerülhessenek allergiát kiváltó anyagok. A család, az orvos és a pedagógus harmonikus együttműködésének kialakítása sok törődést és energiát igényel, de csak ez biztosíthatja az allergiás gyermek testi-lelki jólétét.
Nagyon fontos a széles körű tájékoztatás az allergiát okozó tényezőkről, az elkerülésükről. Svédországban az egyik évet az allergia évének nevezték ki, s egy éven keresztül a televízióban, rádióban műsorokat szerveztek az allergia okairól, kivizsgálásáról, kezeléséről, a megelőzésről, védekezésről. Ennek eredményeként felére csökkent az allergiás tüneteket mutató betegek száma. Finnországban, Helsinkiben egy többszintes "allergénmentes házat" építettek, olyan anyagokból, melyek nem allergizálnak. Gondosan megválogatták az építőanyagokat, burkolatokat, fűtőeszközöket, bútorokat. Óvodát, előadótermeket, irodákat hoztak létre, ahol az allergiás betegségben szenvedők felvilágosítást, tanácsot kaphatnak, allergiás gyermekeik ide járhatnak óvodába. Itt megvásárolhatják a megfelelő bútorokat, ruhaneműket, ágyneműt, élelmiszereket, amelyek számukra szükségesek.
Néhány gondolat a keresztreakciókról. Az allergiát kiváltó fehérjék hosszabb-rövidebb aminosavláncból állnak. Az egyes allergének esetén azonos részek fordulhatnak elő, amelyek kiválthatják a tüneteket, ronthatják a már meglévő panaszokat. Ilyen például az ételek és pollenek közötti keresztreakció. Ezek közül néhányat említenék, mint például a parlagfű és görögdinnye, paradicsom, borsó, a fapollenek (nyírfa, mogyoróbokor) és a zeller, alma, paradicsom, sárgarépa, a fűpollenek (pázsitfűfélék) és a paradicsom, borsó, a fekete üröm és a zeller, sárgarépa, fűszerek okozta keresztreakciók.
Tudjuk, hogy a fő problémát a hisztamin nevű mediátor anyag felszabadulása okozza az allergiában. Vannak olyan ételeink, melyek nem okoznak valódi allergiás reakciókat, de a magas hisztamintartalmuk miatt az allergiához hasonló tüneteket képesek előidézni. Javasolt az allergiás szezonban ezen ételek kerülése, vagy fogyasztásuk csökkentése. Ilyen hisztaminban gazdag ételek a halak (tonhal, lazac, fagyasztott halak), rákfélék, szárazkolbászok, erjesztett sajtok, bor, sör, pezsgő, savanyú káposzta, paradicsom, spenót.
Az allergiás hajlam öröklődik, de a környezeti tényezők hatására alakul ki a betegség. Ha ismerjük az allergiás érzékenységünket, próbáljuk megelőzni a megfelelő óvintézkedések megtételével. Egy jól kezelt allergiás gyermek ugyanolyan életet élhet, mint a társaik, fizikai aktivitásában, napi tevékenységében nem szükséges a korlátozás, amit a korszerű gyógyszerek tesznek lehetővé.
A szerző a Magyarországi Refor-mátus Egyház Bethesda Gyermekkórháza osztályvezető főorvosa
